Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: A keresztény szocializmus néhány kérdéséről

Keresztény szocialista törekvések Magyarországon 1917 és 1920 között (A »Keresztény Szocializmus« című újság tükrében) A kapitalizmusnak a századfordulón kialakult új történelmi szakasza, az imperializmus, tovább mélyítette a termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondásokat. Kialakultak — világviszonylatban — azok a feltételek, amelyek a proletár szocialista forradalmakat objektív történelmi ténnyé tették. Az első világháború nem gyengítette, ellenkezőleg, erősítette a forradalmi bázisokat. A néptömegek elégedetlenségének növekedése a háborúval és az imperialista kormányokkal szemben, az állandó és gyors balra tolódás, a szocialista forradalom perspektíváinak közvetlen reális lehetőségei, a reakciót arra kényszerítették, hogy megpróbálja kézbe venni az események fonalát és megakadályozzon minden olyan kísérletet, amely a szocializmus megvalósítását tekinti céljának. Az előállott új helyzet alapján a keresztény szocialista törekvések is lényeges változáson mentek át. A magyar uralkodó osztáyok a háborús hangulat további fenntartása és szítása útján próbálják aláásni a szocialista forradalmi törekvéseket. Politikájuk megvalósításában hasznos szövetségesekre akadtak. Ezek a keresztény szocialisták voltak. Már az első világháború kezdetén az egyházi ideológusok és politikusok egy része határozottan követeli a keresztény szocialista mozgalom kiszélesítését és dinamikusabbá tételét [28]. 1917-ben új lapot indítanak Keresztény Szocializmus címmel (később a keresztény szocialista párt hivatalos lapja), s nagy lendülettel fognak hozzá a mozgalom szervezéséhez (ebben az időben a keresztény szocialista mozgalom bázisai: a Magyar Gazdaszövetség; a Hangya; az Országos Központi Hitelszövetkezet; a Gazdák Biztosító Szövetkezete; 1919-ben megalakul a Keresztény Földművesek Országos Szövetkezete), amelynek kötelékébe akkor 2441 szövetkezeti fiók tartozott [29], A mozgalom gyors felkarolását az tette szükségessé, hogy egyrészt a vezetés az előző években »avatatlan« kezekbe került, másrészt pedig, hogy a szociáldemokrácia »elhódította a tömegeket«, s ezek visszaszerzését a leglényegesebb feladatuknak tekintették [30], Ebben a lapban — amely a kispolgárság adott helyzetét és törekvéseit tükrözve és ugyanakkor kihasználva, félredob mindenféle vallási és főpapi szentimentalizmust — nyoma sincs az egyházi folyóiratokban tapasztalt szemérmességnek, érzelgősségnek. Az a törekvés fűti a lap köré csoportosuló politikusokat, hogy keresztény szocialista politikai tömegmozgalmat produkáljanak, s a kispolgári kiábrándultság »forradalmi« pátoszával, feudális — és nagytőke — ellenes jelszavak hangoztatása közepette elszigeteljék, közömbösítsék a dolgozó tömegeket a proletár forradalmi törekvésekkel szemben. Hogyan tükröződik mindez a jelzett lap hasábjain 1917. és 1920. között? Az »új« keresztény szocialisták alapvető törekvései lényegében nem térnek el az előző törekvésektől. Ami módosulás található náluk a korábbi mozgalomhoz viszonyítva, az sem nekik köszönhető, hanem 317-