Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: A keresztény szocializmus néhány kérdéséről

sabbrendű« hivatásának teljesítésétől, másrészt pedig, ha megvalósulnak, újabb célkitűzések után kell nézni, amelyek megvalósítása akár sikerül, akár nem, az emberi társadalom felbolygatását eredményezi. Vagy az emberiség egyszerűen meg sem meri valósítani őket, attól való félelmében, hogy utána nem tudja, mit csináljon, s így végtelen anarchia áll elő és különböző szélsőséges irányzatok egymás elleni harcába torkollik minden reményteljes cél, anélkül, hogy bármi is megvalósulna. Ez is tehát egy támadási felület a szocializmus ellen, hogy ti. a szocializmus megvalósítható célokat állít az emberiség elé, amely az »alacsonyrendű« dolgok iránti törekvést vagy rajongást oltja az emberekbe. »Kiöli« belőlük a földöntúli boldogság iránti vágyakozást, valamint az ahhoz szükséges feltételeket, — a földi dolgok megvetését stb., leszűkíti az emberiség céljait, feloldja azokat az anyagi világban [27]. * Amint az eddigiekből is kitűnik, a katholikus egyház igen aktívan beleavatkozott abba a társadalmi »vitába«, ami a múlt század utolsó évtizedeiben a két alapvető psztály, a proletariátus és a burzsoázia között egyre élesebbé vált. Az egyház hadat üzent a liberalizmusnak és hatalmas arányú ideológiai offenzívát indított a szocializmus ellen. Tekintettel arra, hogy a szocializmus a magántulajdon megszüntetését tűzte zászlajára és a cél megvalósításának anyagi erejévé szükségszerűen a proletariátus vált és amely a burzsoázia megsemmisítésével, mint feltétellel kapcsolódott össze, az egyház objektíve arra kényszerült, hogy a magántulajdon mentése és egyben saját hatalmának növelése érdekében olyan társadalmi-gazdasági koncepciót vessen a harcban álló felek közé, amely a helyzeten való felülemelkedést és a forrongo viszonyok békés, türelmes levezetését biztosítja. E cél érdekében született meg az egyház politikájának újkori kiadása, a (vallási, etikai, erkölcsi) keresztény szocializmus. A keresztény szocializmus a reakciós, kizsákmányoló osztályok politikájának közvetlen és közvetett úton való igazolása. Mi bizonyítja ezt? A keresztény szocializmus egy olyan társadalombölcseleti rendszert alkot, amely nem ismeri el, tagadja a társadalom fejlődésének objektív törvényeit; az emberi társadalom létét, lényegét olyan »örök« igazságokból vezeti le, amelyek arra hivatottak, hogy az emberiség progresszív törekvéseit az anyagi valóságból a tudatba helyettesítsék be, a valóságos és igazi emberi életformát misztifikálják és a végcélt a »túlvilágba« helyezzék át. Az (szociális) igazságosság, a (szociális) szeretet, a türelem stb. keresztény erkölcsi törvények azok a bölcseleti mankók, amelyek segítségével az egyház mindig igazolni tudja feddhetetlenségét és igazolni igyekszik —• haladónak feltüntetve - a társadalmi kérdésekben elfoglalt konzervatív, reakciós álláspontját. A keresztény szocializmus az apológiának egy új, modern formája, amelynek a valóságban nincsen sem múltja, sem jelene, sem jövője, amelyet a társadalmi-gazdasági viszonyok, a történelem objektív törvényei megcáfolnak és útjukból félrelöknek. 316-