Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Földi Pál: A marxi-lenini materialista dialektika lényege: az ellentétek egysége és harca

rialisták nélkül nincsenek gyarmatok, gyarmatok nélkül nincsenek imperialisták; a háborúban támadás nincs védelem nélkül, védelem nincs támadás nélkül; előrenyomulás nincs visszavonulás nélkül, viszszavonulás nincs előrenyomulás nélkül; győzelem nincs vereség nélkül, vereség nincs győzelem nélkül. Hasonló a helyzet minden más ellentéttel. De az ellentéteknek ez a viszonylagos egysége csak egy meghatározott minőségi állapot esetén áll fenn, addig, amíg mennyiségi változás történik ugyan, de nem történik gyökeres minőségi változás. A minőségi változás esetén megszűnik, felborul az ellentétek belső egysége, de az új minőségnek megfelelően az ellentétek új egysége jön létre. Ez az egység azonban ugyancsak viszonylagosan áll fenn, s aztán megszűnik. Egyszóval tehát: az ellentétek belső egységének viszonylagossága a nyugalom viszonylagosságát fejezi ki. De nem a nyugalom viszonylagosságából következik az ellentétek egységének viszonylagossága, hanem az ellentétek viszonylagos egységének következménye a nyugalom viszonylagossága. Mit jelent ugyanakkor az ellentétek harcának abszolút jellege? Az ellentétek harcának abszolút jellege lényegében a következőkben jut kifejezésre: A tárgyakban és a jelenségekben meglévő ellentétes oldalak, tendenciák, törekvések stb. kölcsönösen kizárják egymást, nem tűrik meg egymást, mindig harcban állnak egymással — a fejlődés minden szakaszán, a mennyiségi változások, tehát az ellentétek belső egységének esetén épp úgy, mint a minőségi változások folyamatában és a minőség megváltozása után is. Az ellentétek harcának abszolút jellege kifejezi a mozgás, a változás, a fejlődés abszolút jellegét. Vagyis az ellentétek abszolút harcának megfelelően a mozgás, a változás, a fejlődés is abszolút. Az ellentétek viszonylagos egységének és az ellentétek abszolút harcának elemzése során Lenin utalt arra, hogy: a dialektikában a relatív és az abszolút közötti különbség is viszonylagos (relatív). F,z a meghatározás főleg azt jelenti, hogy az abszolútban is van relatív és a relatívban is van abszolút, e kettő különbsége tehát nem abszolút, hanem viszonylagos. Ez a felfogás az ellentétek egységére és harcára vonatkoztatva kifejezi azt, hogy az ellentétek abszolút harcában megvan az ellentétek egységének viszonylagossága, és az ellentétek viszonylagos egysége egyben kifejezi az ellentétek harcának abszolút jellegét is. Ilyenformán az ellentétek viszonylagos egysége és az ellentétek abszolút harca közötti különbség relatív. Mert az abszolútban benne van a relatív és a relatív magában foglalja az abszolútot. Továbbá az ellentétek belső egysége az ellentétek harcához viszonyítva relatív és az ellentétek harca az ellentétek belső egységéhez viszonyítva abszolút. Az ellentétek viszonylagos egységének, vagy az ellentétek abszolút harcának önmagában nem lenne semmi értelme. Viszonyítás nélkül lehetetlen bárminek a meghatározása. 296-