Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Földi Pál: A marxi-lenini materialista dialektika lényege: az ellentétek egysége és harca

jességéhez. Azt akarom csupán érzékeltetni, hogy a harc filozófiai értelmezésben igen általános meghatározása és kifejezése az ellentétek különböző kapcsolatának és kölcsönös viszonyának. Az ellentét fogalmának helytelen felfogását bírálva, rá kell mutatnunk arra is, hogy egyáltalában téves az a felfogás, mely szerint az ellentét a kiélezett ellentmondás. Meg kell jegyezni, hogy Rudas László az Elméleti színvonalunk emeléséért című tanulmányában azon az állásponton volt, hogy »az ellentét nem egyéb kiélezett ellentmondásnál ...« [25]. Ebben a kérdésben megtévesztően hatott Sztálin A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban című munkájának a következő tétele is: »A vezető szervek helyes politikájának esetén azonban ezek az ellentmondások nem válhatnak ellentétté, és itt nem kerülhet sor összeütközésre a termelési viszonyok és a társadalom termelőerői között« [26]. Ennek alapján úgy tűnik, hogy az ellentét kiélezett ellentmondást jelent. Ezzel szemben Molnár Eriknek igaza van abban, »•hogy helytelen dolog az ellentmondást és az ellentétet a fejlődés különböző fokozatainak felfogni, és az ellentétet, mint kiélezett ellentmondást szembeállítani a közönséges ellentmondással. Ez nem csupán terminológiai kérdés, mert az utóbbi szóhasználat elhomályosítja a dialektikus összefüggéseket« [27], Mélyebb elemzésben el kell jutnunk ahhoz a belátáshoz, hogy az ellentétet amikor úgy határozták meg, mint kiélezett ellentmondást, akkor összekeverték azt a konfliktussal, vagy helyettesítették a konfliktust az ellentéttel. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az SzKP XX. kongresszusával lezárult korszakban a konfliktus szinte még mint kifejezés is megszűnt a filozófiai irodalomban. Már pedig feltétlenül hiba a konfliktus azonosítása az ellentéttel, vagy a konflikus kizárása és annak az ellentéttel való helyettesítése. A konfliktus igenis filozófiai probléma, noha a konfliktusnak nagyon sok művészi-esztétikai vonatkozása van. (Nem térhetünk itt ki a konfliktus művészi-esztétikai vonatkozásaira, ezért csupán annak filozófiai összefüggéseit vetjük fel.) Általában a konfliktus fogalmának tisztázásában abból az alapelvből kell kiindulnunk, hogy minden konfliktus ellentét, de nem minden ellentét konfliktus. Ezen az alapon azt kell mondanunk, hogy az ellentét és a konfliktus nem azonos fogalmak: azokat nem szabad összekeverni egymással [28]. Mi tehát a konfliktus? A konfliktus nem más, mint a kifejlett, a kiélezett, a magasfeszültséget elért ellentét kifejezése, megnyilvánulása. Röviden: a konfliktns az ellentétek kiéleződésének kifejezője. Ennek megfelelően az ellentét nem jelent mindig konfliktust, még az antagonisztikus ellentmondás sem. Mert például a kapitalizmusban a termelőerők jellege és a termelési viszonyok között mindig antago294-