Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Földi Pál: A marxi-lenini materialista dialektika lényege: az ellentétek egysége és harca

ben valósult meg, főleg azáltal, hogy ebben az esetben a történeti és logikai sorrend (Áru — pénz — tőke: az abszolút értéktöbblet termelése és a relatív értéktöbblet termelése) teljesen egybeesik. Az a körülmény azonban, hogy Lenin ebben a konkrét összefüggésben kiemelte a logika, a dialektika és az ismeretelmélet azonosságának és különbségének azonosságát, nem jelenti azt, hogy más Összefüggésben ne lehetne kiemelni a logika, a dialektika és az ismeretelmélet azonosságának és különbségének különbségét is. Sőt bizonyos körülmények között, mondjuk a logika, a dialektika és az ismeretelmélet tárgyának meghatározásánál vagy kategóriáinak elemzésénél szükségszerű e három tudományág azonossága és különbsége különbségének kiemelése; természetesen anélkül, hogy az azonosságról — főleg arról, hogy mindhárom elmélete materialista — megfeledkeznénk [19]. Befejezvén az azonosság és különbség dialektikus kapcsolatának elemzését, az ellentmondás meghatározását tisztázottnak tekintve szükségesnek tűnik, hogy az elmondottakból levonjuk a megfelelő következtetéseket. E következtetések levonása és elemzése közben bírálat tárgyává kell tennünk egynéhány ezekkel kapcsolatos filozófiai álláspontot; többek között Sztálin állásfoglalását az ellentmondás törvényének értelmezéséről. Ami Sztálint illeti, ő — mint ez halála óta kiderült, de különösen az SzKP XX. kongresszusa alapján nyilvánvalóvá vált — helytelenül fogta fel az ellentmondás törvényét. Az ő felfogásának helytelensége többirányú, ezért csak a legfontosabb vonatkozásokra térek ki. A legnagyobb hiba kétségtelenül abban áll, hogy Sztálin az ellentmondás törvényét mint az ellentétek »harcát« határozta meg. E kérdéssel kapcsolatban Sztálin eljárási módjára jellemző, hogy Lenin filozófiai műveiből csak azt vette figyelembe és csak azt idézte, ami az ellentétek harcával kapcsolatos. így például A dialektikus és a történelmi materializmusról című tanulmányában miután az ellentétek belső egységéről, mint az ellentmondás egyik, bár nem fő oldalárol még csak említést sem tesz — úgy állítja be a dolgot, mintha Lenin is azon az állásponton lett volna, hogy az ellentmondás törvénye kimerül az ellentétek harcában. Ennek megfelelően Lenin A dialektika kérdéséhez című művének egy részét úgy idézte, hogy az idézetből az ellentétek belső egysége kimaradt, s csak az ellentétek »harca« került be az említett tanulmányba [20], Ezzel kapcsolatban nem lehet egyetérteni Molnár Erik álláspontjával, aki A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái című könyvében Sztálin szóvátett téves felfogását a következőkkel akarja menteni: »Sztálin ,A dialektikus és történelmi materializmusról' szióló munkájában az ellentéteik egységének fogalmát mellőzi. Ennek az a magyarázata, hogy ez a munka rövid formában foglalja össze a dialektikus materializmus alapelveit. Ilyen ismertetésinél az ellentétek egységének fogalmát mellőzni lehet, mert annak kifejtett alalkját, az ellentmondás törvényét kell a figyelem központjába állítani« [21], 291-