Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Berzy András: A realista ábrázolás kérdései Belinszkij irodalmi kritikáiban

az eszmei tartalom és a művészi forma dialektikus egységét vetik fel, de hordozója ez az elméleti megfogalmazás annak a realista művészeti elvnek is, hogy mindkét komponens eredeti, művészi volta a valósághoz, az igazsághoz való hűségben rejlik. Tehát az a gondolat is kifejezésre jut itt, hogy a realista művészi alkotás nemcsak tartalmában, de formájában is megeleveníti az életet, tükrözi a valóságot, s az értékelés alapvető kritériuma ez az élethűség kell, hogy legyen. Belinszkij a realizmus elméleti alapjait kifejtve, rendkívül éles harcot folytat kora idealista művészetfelfogása ellen. Mint a harmincas és negyvenes évek orosz irodalmi életének és fejlődésének legtuda tosabb irányítója és szervezője, nemcsak meghirdette, hanem tudományosan is igazolta a »gogoli korszak« realista programját, a művészeti realizmus elméletét, a legfontosabb irodalmi jelenségek értékelésének kritikai módszerét. Irodalmi kritikáiban a realista ábrázolás általános problematikája úgy vetődik fel, hogy vele egyidejűleg a »kritikai irányzat«, a kritikai realizmus számos konkrét problémája, a negatív tendenciák ábrázolásának kérdései is előtérbe kerülnek és elméleti megfogalmazást nyernek. Esztétikai megállapításai ezzel széles kaput tártak az orosz kritikai realizmus fejlődése elé, ráirányították a művészek figyelmét a szépségekkel, szenvedésekkel és ellentmondásokkal teljes életre, s nagyban hozzájárultak az emberiség esztétikai gondolkodásának fejlődéséhez is. Egész életművét az igazság szenvedélyes kutatása jellemzi, ez adja meg világnézeti és esztétikai fejlődésének dinamikus jellegét. Ez az állhatatos és szakadatlan küzdelem a kritikai igazság meg közelítéséért határozza meg gyötrődésekkel és vívódásokkal teli útját az idealizmustól a harcos materializmusig és dialektikáig, — a realizmus esztétikájáig. JEGYZETEK ÉS IRODALOM [1] Belinszkij: Válogatott esztétikai tanulmányok. Bp. 1950. Szikra. 48—49 [la] Uo. 428—29. [2] Forgács László: Bajza és Belinszkij. írod. tört. Füzetek.. 1955. 61. S. Smirnowa: Die Hauptzüge der Ästhetik Belinskis. Sowiet-Literatur. Moskau. 1953 : 163. [3] Belinszkij: Esztétikai szemelvények. Bp. 1955. Művelt Nép. 251. [4] Uo. 297. [5] Belinszkij: Eszt. szemelv. 275. Eelinszkij: Vál. eszt. tanúim. 437. [6] Belinszkij: Eszt. szemelv. 193. [7] Belinszkij: Eszt. szemelv. 16. Burov- A szocialista realizmus kérdései. Bp. 1953. Művelt Nép. 11. [8] Belinszkij: Vál. eszt. tanúim. 434. [9] Belinszkij: Eszt. szemelv. 247. [10] Belinszkij: Vál. eszt, tanúim. 447. [11] Belinszkij: Eszt. szemelv. 185. [12] Belinszkij: Eszt. szemelv. 131. [13] Belinszkij: Vál. eszt. tanúim. 96. [14| Belinszkij: Eszt. szemelv. 106. [15] Belinszkij: Vál. eszt. tanúim. 134—135. [16] Belinszkij: Eszt. szemelv. 267. [17] Belinszkij: Vál. eszt. tanúim. 135. 278-