Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: »A nemzet csinosodása«

körében is él a törekvés e hiány pótlására. Báróczi Sándor Kassandrá]át az ifjaknak, »de mindenekfelett a világnak legdíszesebb ékességére lévő szép nemnek« szánja, mert tudja, hogy az idegen nyelven nem értő magyar nők nem találnak olvasmányt, »ha csak a véres hadakozásokról írott történet jegyzéseknek olvasásával nem akarják gyenge természeteket irtóztatni, vagy pedig a nyulak históriájával s más ahhoz hasonló meséskönyvecskékkel a gyermekek között idejeket haszontalan vesztegetni« [95]. A felvilágosodás korában végre nálunk is elérkezett az ideje annak, hogy a nőket felnőtt emberszámba vegyék, számukra is írjanak, s a nemzeti kultúra ápolásába bekapcsolják őket. Az Uránia célkitűzése az. hogy az új magyar nőtípus kialakulását segítse. Ez a nőtípus a polgárosodás irányába mutat. A Fanni hagyományai előszavában (Egy szó az olvasóhoz) arra mutat rá Kármán, hogy nemcsak a história nagy alakjai, az Attilák és Sándorok érdemlik meg az örök emlékezetet. »Minden embernek neve, aki azokkal a tulajdonságokkal bír, melyek a jó ember, jó polgár, jó atya, jó barát kötelességei, megérdemli, hogy a késő nyom nevezze.« A nők között sem csak a Kleopátrák és Aspasiák emlékét kell fenntartani. Azokról is emlékezni kell, kik egyszerű, dolgos, szerető anyák, feleségek és leányok voltak. Egy ilyen tisztaszívű, szerencsétlen sorsú ifjú személynek életét örökíti meg a magyar irodalom első regénye, a Fanni hagyományai. A szentimentális kisregény és az Uránia más darabjai is helyesen ragadják meg a női kérdés lényegét a bomló feudalizmus körülményei között. A nő jobban érzi az osztálytársadalom bénító kényszerét, mint a férfi. A vele való brutális rendelkezés a legvilágosabban a női élet akkori legfontosabb eseményénél, a házasságnál mutatkozik meg. A polgárosodás irányában mutató új női típusért való harcában azért foglalkozik Kármán annyit a házasság kérdésével. Az igazabb, szabadabb emberi életért, a szív jogaiért vívott harcnak az egyéni szerelem és a házasság az egyik legkonkrétabb társadalmi küzdőtere. Fannit az hervasztja a sírba, hogy apja, a zsarnoki természetű vidéki nemes úr, útját állja boldogságának. Ellenzi tiszta szerelmét, mert leánya jövendő férjében csak a származást és a vagyont keresi. A Szeretet és házasság c. elmélkedésben azt vizsgálja az író, miért olyan sok a szerencsétlen házasság. A feleletet az emberi természetben, de még inkább a társadalmi viszonyokban találja meg. A feudális viszonyok között, vagyis »minálunk a házasság úgyszólván csak nevével és ceremóniáival különbözik a barbarusok rab vásárlásaitól«. Nálunk »az arany nehézsége alatt megfőj tátik a szeretet«. — De baj van nevelésünkkel is, különösen a lányok nevelésénél: »ahol fő és szív nincs, vagy amely annyit tesz, nem jó formálást kaptanak: ott nem lakhatik tiszta s állandó szeretet«. A fő és szív, az értelmi erők és az érzelmek harmonikus kiművelését kívánná meg a neveléstől Kármán. A legszebb értelemben vett polgári humanizmusnak a követelménye ez. A házasság témáját, tehát a legfontosabb női kérdést variálják hasonló szellemben a folyóirat más közleményei. Egy új házas levelei, 16* 243