Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: »A nemzet csinosodása«

tésére, sem legfontosabb kötelességeikre. Az Uránia tehát »különösen az asszonyi nemet illető esméreteket« kíván éppen ezért nyújtani, hogy »kedveitető móddal hasznos tanításokat adjon, mulattasson is. oktasson is«. Kármán sokat forgolódott a pesti művelt körökben. Ügy látszik, törekvései számára meleg pártfogásra talált Beleznai Miklós tábornok özvegyének, Podmaniczky Anna Máriának szalonjában. Kazinczy is úgy emlékszik vissza Beleznainéra, mint aki »Pesten legszebb házat tarta« [92]. »Ajtója nyitva vala minden idegennek, minden magyarnak és nem magyarnak, ha születés vagy érdem ajánlották.« Az Uránia ajánlása is mint előkelő és kulturált otthont írja le a főúri özvegy házát, »a tiszta vidámság hajlékát, a csinos társalkodás piacát a hazafi nemes kérkedéssel mutatja, és örömmel keresi az idegen, ha szíve egyenes, méltó hálaadással. Ha melle elfoglalt, pirulva hágy el, mert talált a nemzetnél, melyet büszke megvetéssel vadnak vélt, udvari csinosságot és szabad társalkodást, kezet fogva pallérozott erkölccsel. . .« Többek véleménye szerint az Uránia megjelenését a szabadkőművesek segítették elő. Ez több okból nem valószínű. Annyi bizonyos, hogy a szabadkőművességgel kapcsolatban álló Rózsarend vezetői között Beleznainé rokonságát is ott találjuk [93]. A női szabadkőműves szervezkedésnek kulturális szempontból való fontosságára, mint láttuk, Kazinczy is rámutat. Beleznainé művelt és magyar szellemű szalonja minden bizonnyal sok ösztönzést adott Kármánnak, inspirálta a folyóirat határozott irányvonalát, a női közönség felé fordulását. A folyóirat Bévezetése már egyenesen kimondja, hogy »a szép nem az ízlés uralkodónéja. Lágy érzések hatalmasabban elfogadja mindazt, ami szép«. A szentimentalizmus hatását is magába fogadó új irodalom a szívre kíván különösen hatni, és ezért keresi elsősorban a nők körében olvasóközönségét. Nem zárja ki természetesen a komoly férfiakat sem, sőt nemes vetélkedést kíván támasztani a két nem között. — Még tovább megy az Uránia kiadói által a Magyar Hírmondó ban megjelentetett legutolsó közlemény [94]. Kármánék itt még egyszer összefoglalják célkitűzéseiket, és arra a következtetésre jutnak, hogy a nők »szorgalmatos, vagy lágy meleg nevelésétől s csinosodásátul függ majdnem minden a köz társaságban; sőt hozzá merjük azt is adni, hogy ezeknek helyes formálása teheti jobbá egész helyheztetésünket«. Az Uránia, fontossága tudatában, következetesen érvényesíti kitűzött programját. Szinte valamennyi közlemény, regény, novella, elmélkedés, tanítómese mind a nők nevelését szolgálják. Nekik szólnak a. közölt kották és receptek is, de a nőknek kíván tetszeni a folyóirat szép papirosa, a csinos betűk és a kötetek rózsaszín borítékja is. A kiadók tudják, hogy a hasonló célú külföldi folyóiratokkal versenyképes magyar terméket kell művelt asszonyaink kezébe adni. Meg kell mutatni, hogy magyarul is lehet szépen és szórakoztatóan írni. Hiszen nem is lehet csodálni, ha a magyar nők elszoktak attól, hogy imádságos könyveken vagy ponyvára került széphistóriákon kívül mást is olvassanak magyarul. A modern ízlésnek megfelelő kellemes olvasmányokat csak német vagy francia nyelven találhattak. — Már a bécsi testőrírók 242-