Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: »A nemzet csinosodása«

méltó jutalmuk lesz. hogy »a feledékenység örvényében feküsznek majd nevezetlenül, midőn az igaz költőt a késő nyom nevezi«. Legna­gyobb bajunk az. hogy sokan nyúlnak nálunk »Minerva ellenére a húrok pengetéséhez«. Sokan vannak, kik a téjt, mely még szájukon ragad, le sem törlötték és »nemzet csillagjainak vélték magukat«. A féltudósság rontja meg ízlésünket, hiszen »azt hitték sokan, hogy nem kell egyéb az íráshoz, hanem egy-két gondolat és penna és ténta és papiros«. A literatúra temploma szent, a nemzet csinosodása érdekében vissza kell ajtajától riasztani lángoló karddal a hivatatlanokat. Zseniális költőket, [63] írókat és tudósokat kíván Kármán nemze­tének. (De körültekintve, ilyeneket még nem talál. »Vagy lesz-e Panno­niából valaha Albion? Támadnak-é Newton, Locke, Shakespeare és Miltonok itt is mi közöttünk . . .« — villan fel a remény és kétkedés Kármán agyában, hogy az ámító képekkel csalogató vakmerő álmot azonnal elhessegesse magától. És mégis azt kell mondania más nemze­tek példáján lelkesülve, hogy a magyar előtt is nyitva áll a pálya. »Aude, Incipe!« Merni kell, el kell kezdeni! Az nem lehet, hogy nekünk is ne sikerüljön a magyar valóság talaján állva, nagy és eredeti alkotás, csak vessük le nyakunkból az utánzás jármát, és mutassuk meg a világ­nak, hogy mi is tudunk valamit adni az emberiségnek. Olyat, amit senki más, csak mi, magyarok. Akkor, de csak akkor vesz észre majd »a negédes külföld«, akkor tudja meg, hogy nemcsak a kardra termett a magyar és nemcsak a lovakhoz ért. Az eredeti alkotások és a nagy alkotók csinosítják csak a nemzetet, de az eredeti magyar alkotások egyben az emberiség kultúrkincsét is gyarapítani fogják. Kármán kultúrfogalma igen összetett, sokoldalú. Nemcsak az értel­met akarja kiművelni, hanem a szívet, az érzelmi életet és az emberek ízlését is. Mikor a Bévezetéshen arról beszél, hogy lassan és átmene­tekkel kell haladnunk a nemzet csinosításánál, így folytatja: »lassan, de annál bizonyosabban élesül az értelem, fényesedik az elme, lágyul az érzés és tisztíttatik az ízlés«. Szerinte »az ízlés a jó erkölcsök szülő­anyja«, mely szebbé, boldogabbá teszi az életet. A jó ízlés nevében til­takozik Dugonics stílusa, a válogatás nélkül felhasznált sok közmondás és a provincializmus ellen. Sokszor kifejti azt. hogy szíve teljességéből ír és a szívre kíván munkálni. Főművében, a Fanni hagyományaiban egy fiatal lány gazdag érzésvilágát ábrázolja irodalmunkban addig még nem ismert hajlékony stíluseszközökkel. Kármánt úgy tekintjük, mint a szentimentalizmus legjellegzetesebb képviselőjét irodalmunkban. A nemzet csinosodásának koncepcióját és egész életművét is a szentimentalizmus gazdagítja. Ezért érdemes és kell ezzel a kérdéssel is foglalkozni. — Waldapfel József már említett monográfiájában [64] a következő fő jellemvonásait emeli ki a szenti­mentalizmusnak: A szentimentalizmus nem forradalmi világnézet; lázongás ugyan érzelmi síkon a feudalizmus bilincsei ellen, de meg­alkuvás is egyben a felvilágosodás racionalista-materialista vonalához képest. Tiltakozás a hanyatló arisztokrácia erkölcse ellen, az egyszerű emberek erkölcseinek magasztalása, de szakítás az ész mindenhatóságá­val és lemondás az éles bíráló magatartásról, a világ közeli megváltoz­232-

Next

/
Thumbnails
Contents