Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: »A nemzet csinosodása«

toztak, de Kazinczy még nem. Erre mutat két dokumentum is. László testvére 1789 nyarán örömmel állapítja meg Kazinczynak egy elveszett levele alapján, [48] hogy felvilágosodott gondolkodása későn bár, de eljutott az ateizmusig, legalább is a tételes vallás tagadásáig. Kazinczy 1790 tavaszán levélben keresi fel Aranka Györgyöt, [49] és ebben kifejti tartózkodás nélkül meggyőződését. Világosan utal az Orpheus bevezetésének »átkozott esopusi nyelvére«: »Én megmakacsítottam magamat kicsikarni a superstitio kezéből a véres tőrt, és irtóztató képéről Jekaparni az álorcát. Voltaire, Rousseau, Helvetius, a Sansouciba lakott filozófus, s a kőművesség . . . adnak paist balomba, jobbomba kardot, lábaimra szárnyakat. .. olvassa meg, akinek esze és szíve van Orpheusom Bévezetését. . . s látni fogja, ki vagyok, s áldani fog, ha én már régen nem lészek is. Valakinek fel kelle támadni, mert már többé szenvedni nem lehet, amit csinálnak . . .« Űgy hiszem, ez elég világos beszéd. S vegyük hozzá még Kazinczy további fejlődését egészen Martinovics kátéjának elfogadásáig! Végül még röviden az erdélyi Aranka György kezdeményezéséről, ki nem gondolatai újszerűségével, hanem jószándékai kivitelében megmutatkozó szívósságával és gyakorlatiasságával válik ki a korban. 1791ben két röpiratot ír, [50] és sürgeti egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállítását. A társaság célja egyrészt a nyelvmívelés, de a másik nem kevésbé fontos célja »az isméret terjesztése«. Aranka Bessenyei gondolataiból táplálkozik, midőn egy mai értelemben vett tudományos ismeretterjesztő társulatot kíván létrehozni. Ki is fejti, hogy az ő társaságának célja nem elsősorban a tudományok művelése. »Mert ha annyi tehetsége és módja volna is ezen társaságnak, hogy minden tudomány s mesterségbéli könyveket kidolgozzon, és azokat ingyen kiossza, evvel kevésre menne: ellenben, ha az elméket az esméretek bévételére készíti, az akadékokat, melyeket vagy a természet, vagy a szokás az eleibe vetett, felfedezvén, az elméket azoknak elhárítására felgerjeszti, az esméretnek csomóját szaporítván azt közönségesen terjeszti . . . akkor a maga szent és nagy céljának talán jobban megfelel.« Aranka szervező munkája nyomán Erdélyben létre is jön 1793-ban a Magyar Nyelvmívelő Társaság, és több-kevesebb sikerrel dolgozik a magyar literatúra egyik legválságosabb korszakában 1806-ig. A társaság megléte a magyarországi íróknak is erőt ad és reményt nyújt a reakció sötétjében a jobb jövőre nézve. Maga Kármán József is több levelet vált az erdélyi felvilágosodás derék apostolával. V. Batsányi a nemzeti ellenállás lendületét a legtisztultabb formában fogalmazza meg. Kazinczy felvilágosodott gondolkodását próbálja átmenteni a kezdődő reakció korszakába. Aranka már társaságot is tud szervezni, melynek célja a tudományos ismeretek közkinccsé tétele. —• Ilyen előzmények után, Martinovicsék köztársasági mozgalmával egyidőben fogamzik meg Kármán József lelkében a nemzet csinosodásónak sajátos koncepciója, mely az eddigi eredményeket öszefoglalja, kri222-