Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)
mint a pap, más a bombáznak, mint a pompáznak. A zöngés hangoknál a szájzárlat alatt is szólnia kell a zöngének. Fonetikai tisztaságukban is lássuk a különbséget pl. a zöngés b és a zöngétlen p között. A b hang képzésénél az ajakzár nem olyan feszes mint a p-nél, levegője zöngés s ez a levegő erőtlenebb erejű, hiszen a hangszalagok feltörésére erő pazarlódik. A p hang képzésénél ajkainkat az ajakzáró izmok segítségével összezárjuk. A hangszalagok nyugalmi helyzetben maradnak, nem záródnak. Az ajakkal elzárt szájüregben a levegő összesűrűsödik, feszítő erőt kap, a zárt ajkakat felpattantja, s hallhatóvá válik a p hang. Sajnos, újabban kismérvű zöngétlenedési folyamat indult meg. Ezt meg kell állítanunk, mert idegen ízt ad a beszédnek. Kazinczy Ferenc éppen ezzel a hibás ejtési sajátsággal jellemzi a magyarul megszólaló német fiút, s érzékelteti pompásan az idegen ízt. »Nekem szép kis mad jar lány Feleséknek mekkifán, Haj, de szép kis mad jar lány Német lekényt nem kifán, Mert a német lekénynek Nincsen pajusz szekénynek . . 16. Igen súlyos hiba a betűejtés: mond-ja, lát-ja. Az írás, a betű eluralkodik rajtunk, s mind gyakrabban beleesünk a betűejtés hibájába, s a helyes láttya, mongya, aggya, eggyet ejtés helyett gyakran hangzik a betű szerinti hibás ejtés: lát-ja, mond-ja, e-gyet. Sokan ui. parasztosnak vélik az aggya ejtést s irodalminak az ad-já-t. Sok írónk is beleesik a betűnépieskedés hibájába, s a nép fiát a tuggya, aggya, acc írásformákkal jellemzi, pedig tudnia kellene, hogy ez a kiejtés a köznyelvi ejtést is jellemző egyedüli helyes ejtés. 17. Bár a köznyelvnek nincs szigorúan egységes hangtani képe. még sok a kiejtési kettősség (ahova-ahová), és minden művelt magyar ejtését színezi tájnyelvi sajátság, mégis a köznyelvi kiejtés tekintendő a helyes magyar ejtés normájának. f) A retorikai szakkönyvek »A beszéd művészi feltételeiről« című fejezetben részletesen kitérnek a hanglejtés, a hangsúlyviszonyok vizsgálatára is. Mivel a művészi beszéd fonetikai, illetőleg beszédtechnikai vonatkozásait egy másik dolgozatban részletesebben kívánjuk megvilágítani, itt csak a legfontosabb tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet. 1. Beszédünk legyen kellőleg tagolt, jól hangsúlyozott. Különösen vigyáznunk kell előadó és magyarázó beszédünk hangsúlyozására, mert ezen a területen még gyakoriak a következő hangsúlyozási hibák: Az összetett szó első szótagja helyett az összetett szó második tagját hangsúlyozzák: (vér mé rgezés), hiba az igekötős összetételek második tagjának hangsúlyozása, s ha a jelzős szerkezetekben a jelzett szóra kerül a hangsúly (a jelzett szó hangsúlyozása a kiemelést szolgálja- Nem kél fiú, hanem két lány jött), ha a tárgyas szerkezetekben az igei tagot hangsúlyozzák, ha a hangsúly hangnyújtással jár együtt (sok). Az igéhez tartozó nem, ne a hangsúlyos, ne tegyük át a hangsúlyt az igére: (ne 202-
