Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

Ivánszky Az egri Ivánszky Antal munkája a retorika és a stilisztika határmezsgyéjén áll (Stylistica, avagy Jóízlésű és Szépérzésű írásmód, Eger, 1839.). Bőven nyújt retorikai ismereteket is. A beszéddel kapcsolatos tartalmi, alaki és hangzásbeli kérdéseket is tárgyal, elsősorban pedagógiai vetületben, a nyelvhelyesség- szempontjából. Ebből a kérdésből indul ki: Mikor szép és helyes a beszéd? Illetőleg: Mi szép és helyes a beszédre nézve? Válasza: »Ezt a beszédnek főczéljából, a' miért beszélünk, igen könnyen megfejthetjük. . . ., ugyanis a beszédnek legelső és legfőbb czélja az, hogy mások minket megértsenek . . De az ember ennél is többet akar és többet tud. A beszédet »kiválasztott, szép és kellemetes módosítással« adja elő, hogy mások megtetszéssel értsék meg. Mi jellemzi tehát a helyes és szép beszédet? A hibátlan, tiszta, világos és érthető kimondás, a kellemetes hangzat, a szavaknak és kifejezéseknek a tárgyhoz való alkalmaztatása, a méltóság, az elevenség. Tudjon a beszélő, a szónok »okosan gondolkodni, tudja a helyes gondolatokat elrendezni, tudja a gondolatokhoz és érzésekhez illő kifejezéseket megválasztani és helyesen alkalmazni«. Külön kiemeli a beszéd grammatikai helyességével, a beszélő grammatikai műveltségével kapcsolatos követelményeket. A beszédbe került »nyelvbeli hibák nyilvánságosan jelei annak: hogy a beszélő nemzeti nyelvünknek belső igaz ösmeretével nem bír, vagy nincsen megkívántató ízlése, vagy hogy habahurgyálkodik«. A régi retorikák normatív jellegű anyagukban sok, a beszéd grammatikai helyességét is érintő problémát foglalnak magukban, illetőleg a jó szónok számára előírják a grammatika jó ismeretét: »A syntaxis minden emberi nyelvben az Ékesszollás-val elkerülhetetlenül szükséges fundamentum« írja Verseghy Ferenc [7]. Beregszászy Nagy Pál is azt tartja, ha »sokan nem a szépen szólás mesterei, annak a grammatikai iskolázottság hiányossága vagy teljes hiánya a magyarázó és tényleges oka« [8]. Döbrentei Gábor is sokak beszédében, (írásában) a »grammatikai restséget« hibáztatja [9]. A lelkes egri földmérő Udvardy János is ezt írja: ». . . ha magyarul mindnyájan jól és regula szerént akarunk bszélni, szükség, hogy mindeneknek előtte a' Magyar Grammaticát tanuljuk meg . . [10]. Szerkezettan — retorika Az újabb retorikák (politikai szónoklattanok, homiletikák, az iskolák számára írott retorikai tankönyvek [11]) inkább csak a szónoki beszédek fajairól, a szónoki beszéd tárgyáról, a szónoklatok, ill. szónoki beszédek s a prózai műfajok szerkezetéről értekeznek, s az általános szerkezettan funkcióit kezdik teljesíteni. Legrészletesebben a prózai műfajokról (leírás, elbeszélés, értekezés, beszéd és fajai stb.) szólnak. Szót ejtenek még a beszéd tartalmi, stílusbeli, megfogalmazásbeli, szerkezetbeli követelményeiről is, de annál kevesebbet a beszéd hangzásbeli oldaláról. A nyelvi nevelés, a beszédnevelés feltétlenül kárát 187-