Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

lására«, elrendezésére és kidolgozására, azaz a beszéd szerkezeti felépítésére, hatásos előadására, a beszédstílus formáira, a helyes, szabatos, érthető és szép beszéd retorikai és nyelvi követelményeire vonatkozólag általában kevés ismeretet nyújtanak a mai iskolák és oktatási formák. »A fogalmazás tanítása« című kiadvány (1955.) érint ugyan a szónoklattal kapcsolatos (kérdéseket is, de cél járnak megfelelően csak mint »az írásművek« egyik faját tárgyalja a szónoklatot, illetőleg a szónoki beszédet is, s hiánynak tudja, hogy »a tanterv és utasításai nem adnak helyet a szónoklattan tanítására«. E hiány »átmeneti pótlása céljából« foglalkoznak a szerzők »a szónoki beszéd tanításának kérdésével«. Valóban a »bene dicendi scientia« — ahogyan a retorikát nevezték [1] — mostoha gyereke mind az iskolai gyakorlatnak, mind az újabb szakirodalomnak. Nem oktatjuk rendszeresen pl. azokat az alapismereteket, amelyek megtanítanak arra, hogyan kell helyesen és szépen (recte et ornate) beszélni, hogyan kell a beszéd tárgyát »kigondolni--, »feltalálni«, a mondanivaló »anyagát« összeszedni [inventio: excogitatio rerum verarum], hogyan kell a beszédet megszerkeszteni, anyagát elrendezni [dispositio: ordo et distributio rerum inventarum], hogyan kell ékesen, formásán, szépen kidolgozni, megfogalmazni [elocutio: idoneorum verborum et sententiarum ad inventionem accommodatio), hogyan kell a beszédet hathatósan előadni [pronuntiatio: (exornata pronuntiare) est vocis gestumque pro rerum varietate conformatio], hogyan kell felhasználnunk a taglejtést, a mimikát, a gesztust beszéd közben, hogy az valóban »a test ékesszólása legyen« (Cicero) [actio corporis, capitis, vultus, oculorum et manuum]. Nem tudatosítjuk a szépen és helyesen elrendezett beszéd részeit: a bevezetés (exordium), a tárgyalás (narratio — propositio — confirmatio — confutatio) és a befejezés (peroratio) kellékeit. Itt az ideje, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Mi a teendő? A klasszikus retorikák tanulmányozása, tanulságai A régi retorikák ismertetése, olvastatása is igen célszerű feladat, s különösen sok tanulsággal jár azoknak a fejezeteknek tanulmányozása, amelyek arra adnak útbaigazítást, hogyan kell gondolatainkat »világosan, helyesen és jól hangzó szavakkal, ha kell hathatósan, az hol illik, kellemetesen« [2] kifejezni [Elocutio: quo ordine sunt res explicandael. A régi iskolák a dialektika és a retorika párhuzamos oktatásával (Ramus egyesítette is a kettőt) mindaddig, míg formálissá nem. vált a tanításuk, igen komoly alapot adtak az iskolai nyelvi nevelésnek is a logikus gondolkodásra, a világos elrendezésre és a hathatós, szép előadásra nevelés gyakorlati munkájában. Mit akart, mit tanított a dialectica? A gondolkodás fegyelmezettségére nevelt, a valóság helyesebb megismerésére tanított, a lényeg kiemelésére szoktatott stb. [Dialectica: circa omnes materias versatur — verbis nude proponi rerum summás). A retorika tanított azokra a módokra, eszközökre, amelyeket jól használhattak fel »a gondolatok elhelyezésében, összeszerkesztésében [3], a mondanivaló megfogalmazásában, művészi, ékes tolmácsolásában. 182