Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A fizikatanszék tanárképző és továbbképző munkája

lett jól működő légszivattyú is kell, amivel sajnos az általános iskolák mind a mai napig nem rendelkeznek. Vagy pl. az ellenállásnak a vezető méreteitől és anyagától való függését bemutatandó, egyenlő hosszúságú és keresztmetszetű, de különböző anyagú fémhuzalok kellenek. Ilye­nekre szert tenni legfeljebb csak véletlenül lehet. Ezek és ehhez hasonló problémák vitték rá a tanszék dolgozóit, nagyobbrészt a tanszékvezetőt, hogy újítások kidolgozásába kezdjen. A tanszék újítói tevékenysége főleg új kísérleti módszerek területén volt eredményes, és megoldotta az általános iskolai (de részben közép- és felsőiskolai) kísérletezésnek néhány olyan problémáját, amely addig megoldás híján a fizika demonst­rációs tanításából hiányzott. Tanszékünknek a minisztérium illetékes szervei által is elfogadott több tucat újítása van, s ezek közül némelyik országszerte is elterjedt. A kísérletezéssel való fizika tanítása szoros együttműködést kívánt a gyakorló általános iskolával. Bár a gyakorló iskola szertári felszere­lése jó, az ott fizikát tanító kartársak műhelyünkben igen sok eszközt készítettek. A házilag el nem készíthető és szertárukból hiányzó egyes darabokat tanszékünk rendszeresen kölcsön adta a gyakorló iskolának. Hallgatóink gyakorlati tanításainak elbírálásában központi szerepet játszik, hogy minden bemutatható kísérletet elvégeztek-e, s ha elvégez­ték, milyen készséggel csinálták. Amennyiben a tanításban apróbb segédeszközök szükségesek, s ilyenek esetleg a gyakorló iskola szertárá­ban nincsenek kéznél, hallgatóink kötelesek ezeket a műhelyben elké­szíteni. Általában hallgatóinkba azt igyekezzük belenevelni, hogy min­dent mutassanak be, s ha a tananyag valamely részére nincsenek még jói kidolgozott kísérletek, törjék a fejüket ilyenek megalkotásán. Ezért végzett tanítványaink között elég sok az »újító«, s egy-két újításukat maga a tanszék is átvett már és rendszeresen alkalmaz. * A kísérletezés eszközeinek és módszereinek fent vázolt fejlődése mellett állandóan fejlődött az előadási anyag is. A négy főiskola munka­közössége által 1950—51-ben szükségből gyorsan összeállított, négy­kötetes jegyzetről hamarosan kitűnt, hogy anyagfelosztásában egyenet­len, a fizika egyes területein nagyon keveset ad és színvonala sok helyen messze elmarad a főiskola követelményeitől. Annak ellenére, hogy a főiskolai képzésnek két évre való csökkentése megnehezítette a meg­felelő mennyiségű anyag feldolgozását, az első években előadott anya­got tovább fejlesztettük, mennyiségileg ugyan kisebb mértékben, minő­ségében azonban annál jobban. A fent említett központi jegyzetet a nap­pali tagozaton 1953-tól már egyáltalán nem használtuk. Az anyag szín­vonalban való emelése és bővítése tanszékünkön elsősorban a termo­dinamika, a hullámoptika és a modern fizika egyes fejezetei terén tör­tént. A vizsgaeredmények elbírálásában a II. évtől kezdve számottevő mértékben nem emeltük mértékünket, mert már 1950-től kezdve meg­lehetősen szigorú mértékkel mértünk. Hogy ez valóban úgy volt, mutatja az a tény, hogy azokban az években, amikor még a legszéle­sebb körű propagandával kellett verbuválni a hallgatóságot, a lemorzso­170

Next

/
Thumbnails
Contents