Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

Figyeljük meg a »ha« kötőszó szerepét! Jőni fog, ha jőni kell: itt kifejezi, hogy ez csak lehetőség, de nem bizonyosság, s mutatja azt, hogy a költő sem ezt hiszi. A párhuzamos részben (még jőni kell) már nincs meg a feltételes kötőszó. (Ezt maguk a tanulók vették észre. Volt olyan, amelyik az erre az órára készített házi feladatába is beírta.) íme, sokszor egy kötőszó mennyit kifejezhet

1 Figyeljük meg a vers jelzőit is: buzgó imádság (hő ima); nagyszerű halál (nem valami sorvadásos, betegség okozta halál, hanem nagyszerű, hősies); véres zászlóidat (sokat kellett harcolni a szabadságért, sokan áldozták életüket érte). Különleges szóösszetételek: balszerencse, átoksúly, gyászkönny. Kifejező igék: epedez (nagyon kívánja); hiába onta vért (ez is azt fejezi ki, milyen sok vér hullott). Rendkívül szemléletes képek vannak benne: A sírt, hol nemzet süllyed el. . . Itt törtek össze rabigát Huny adnak karjai. . . A temetkezés fölött egy ország vérben áll. .. Szabadság, itten hordozók véres zászlóidat. . . A verset át meg átszövi az ellentét: Megfogyva bár, de törve nem! Ezzel kapcsolatban figyeljük meg a mély és magas hangrendű szavak váltakozását! Az előbbi sorban a mély hangrendű szavakra következő »törve nem« szinte sikolt. Sajnos, nincs idő arra, hogy még tovább vizsgáljuk ennek a remekműnek számtalan szépségét. Foglaljuk össze az eddigieket! — Felkerül a táblára: II. Stíluseszközei: 1. Szállóige lett sok megállapítása. (Itt inkább így rögzítettem volna: sok szép gondolata.) 2. Azonos mondatrészekkel megismétlődő felsorolás, a »ha« kötőszó használata és nyomatékosító ismétlések a legfőbb gondolat kifejezését segítik. 3. Jelzői, szokatlan igéi, újszerű szóösszetételei teszik emlékezetessé sorait. 4. Szóképek, megszemélyesítések teszik szemléletessé a képet. Ellentét, alliterációk. Ezután került még sor a forma és a műfaj meghatározására. Itt is sok mindent meg lehetett volna és meg kellett volna még tárgyalni. Ebben az esetben nyugodtan el lehetett volna hagyni a számonkérést, és csak a következő órán, amikor már minden egészen világos a tanulók előtt, egyben számonkérni a két óra anyagát. Ebben az esetben alaposabb, elmélyültebb lehetett volna az elemzés. Ezen az órán is sikerült megoldani a nyelvtan és az irodalom összekapcsolását. Mi a véleménye az órát tartó Kerezsy Gézánénak az óráról? Ezeket írja: 139