Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

szavakat használ fel, amelyek a játsziságot festik. A futás könnyed, gyors. Elől a lepke: csapong, szállong (gyakoritó igék). A lány iramlik, illan; a vadász felszökell (mozzanatos igék). A mesének hirtelen vége szakad: Rezzent kézből kis pillangó elszáll: ő elszabadul, mert a leány rab lesz szép szem sugaránál, összefoglalva (s ez a táblára kerül): I. Mi adja az első jelenet gondtalanságát, könnyedségét, játékos, mesés hangulatát? 1. A játékos esemény, 2. játékos hangulatú szavak: tarka lepke, szép arany pillangó, könynyű, játszi stb., 3. gyakoritó és mozzanatos igék (iramlik, szökell, illan, csapong). A II. fejezet érzékelhetően két részre oszlik: 1. a vadász borozgat Peterdivel. Ebben a részben talál alkalmat a költő arra, hogy megvallja politikai állásfoglalását is. Ezt az első órán megtárgyaltuk. Most csak azt figyeljük meg, milyen nyelvi eszközzel hívja fel a költő figyelmünket arra, hogy ez most fontos rész. Egészen szokatlan szórenddel (inverzióval). 2. A vadász búcsúzik. Figyeljük meg Szép Ilonkát,: »A leányka híven és hívebben bámulá a lelkes idegent.« A költő ezzel bemutatja a magatartását. A következőkben az őt foglalkoztató gondolatot ismerjük meg: »Vajh, ki ő és merre van hazája?« — Végül csendesen meg is szólal a lányka: »Emlékezzél visszatérni hozzánk . . .« Foglaljuk össze a II. részre vonatkozó tudnivalókat! (Ezt le is írjuk.) II. A második fejezet két részre tagolható: 1. Állásfoglalás a tehetetlen zsarnokkal szemben. (Inverzió: szokatlan szórend.) 2. Az egyre fokozódó szerelem kibontakoztatása: A lány magatartásának, gondolatainak, beszédének bemutatása. (Fokozatosság, fokozás.) A III. fejezetben a leányka s nagyapja látogatni mentenek Budát. Itt válik reménytelenné, tragikussá Ilonka szerelme. A budai látogatást figyelve, azt látjuk, hogy a költő igen gazdagon rajzolja a környezetet. Az ősz Peterdi nem győz ámuldozni: léptennyomon új csoda ragadja meg figyelmét. Szép Ilonkát mindez nem érdekli. Öt csak egyetlen gondolat foglalkoztatja: titkon édes óra jövetén vár szép találkozóra. — Űjjongás, öröm, tolongás van Budán. Ilonkát ez sem érdekli: csak a vadászt keresi: vágyva néz sok hű szem ellenébe. Kétkedés és remény váltakozik szívében, s tükröződik az arcán (»arca majd ég, majd színében elhal«). Mikor megpillantják a királyt, s benne vendégükre ismernek, Ilonka szerelme reménytelenné válik (osztályhelyzete miatt, éppen úgy, mint a költőé). Mivel ábrázolja ezt a reménytelenné válást a költő? Három hasonlat követi egymást: 1. haloványan hófehér szobornál (mindkettő fehér, néma, mozdulatlan), 2. »és ha láttál szépen nőtt virágot elhajolni belső baj miatt« (szépen nőtt a virág, sudár leány Ilonka, s őt is »belső baj«, a szomorúság teszi tönkre), 3. hervadása liliomhullás volt (a liliom is fokozatosan hullatja szirmait, mint ahogyan Szép Ilonka is fokozato136