Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

san veszti el életerejét; s a liliom is hófehér, mint Ilonka érzése). Összefoglalva (s ez került a táblára): III. A harmadik fejezetben Ilonka reményének szertefoszlását ábrázolja a költő: 1. Gazdagon rajzolja meg környezetét, hogy az ellentét által kiemelje érzéseit. 2. A tragédia bekövetkezését hasonlatok érzékeltetik (szobor, virág, liliom). Ezután, mint amilyen hirtelen, két sorral befejeződik az I. rész mesés, játékos részlete, hangulata, olyan hirtelen_fejeződik be az egész történet: »A király jön, s áll a puszta házban: Ok nyugosznak örökös hazában.« Számtalan nyelvi szépség van még a versben. Figyeljünk meg egykét rendkívül kifejező jelzőt: had vész-ülte kép, gondsújtotta nyom (kifejező, mert a benne lévő igenév tömörré, sokatmondóvá teszi). S az is milyen mesteri, hogy a »holdas éj« tulajdonságjelzős szerkezet helyett holdnak éjjeléről beszélve, birtokos jelzőt alkalmaz, ezzel méginkább kifejezi, mennyire uralkodott a hold azon az éjjelen. Vagy ahogyan az idő múlását térben érzékelteti (a serény nap délfelé mutat). A »talpig ember« tipikusan magyar szemlélet. Minden dicsőítés, egyéb érzelemnyilvánítás helyett többet mond, hogy Hunyadit »kidőlt dicső«-nek nevezi, hiszen az magába foglalja a nagyság fogalmát. S milyen megragadó, hogy Mátyást »a húnvt vezér ifjú, szép sugarának« nevezi: ebben benne van a remény, hogy az ifjú király apja életművének folytatója lesz. íme, mennyit tanulhatunk Vörösmartytól, csak ebből az egy verséből is: 1. Egy látszólag jelentéktelen esemény elbeszélése során is talál alkalmat arra, hogy állásfoglalását közölje. 2. Hazaszeretet árad a II. részből. 3. Milyen nagy művésze a nyelvnek! Kevés szóval is sokat mond, mert mindig a legtalálóbb kifejezést állítja a helyére. Tanuljunk tőle, s igyekezzünk fogalmazásainkban a nyelv pontos és szép használatára! Az anyagnak ez a feldolgozása természetesen nem az egyetlen lehetséges megoldás: nem is olyan igénnyel készült. Nem is teljes, hiszen számtalan olyan nyelvi szépség van még ebben a versben, amelyikről nem beszéltünk az órán. De újra és újra hangsúlyoznunk kell: csak az osztály, 13—14 éves gyerekek tudásának megfelelő fokon elemezhetünk, és hogy csak megszabott idő áll rendelkezésünkre. Ezt mind figyelembe kell vennünk az óra elgondolásánál. Természetes, hogy másképpen elemzi ugyanezt a verset egy egyetemi jegyzet, és ismét másként egy doktori disszertáció. Az óra elképzelését sikerült valóra váltanunk. Szép, hangulatos, jó és hasznos óra volt. Felkeltette a tanulók érdeklődését és észre sem vették, hogy félig-meddig nyelvtanórán vettek részt, hiszen előkerült ott a mondattantól a hangtanig a nyelvtannak minden ága. így lesz valóban szerves egész irodalom és nyelvtan. Mivel azonban ez az óra éppen erre a célra előkészített óra volt, szót kell kerítenünk még egy olyan óráról is, amelyik nem volt így 137