Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

a világos, kifejező, kulturált beszédre (nyelvre), az alkotó tevékenységre, a cselekvésbeli ügyességre. Ebből következik a nevelés elé szabott újszerű feladat: »hathatósan előmozdítani az ismeretszerzésben a helyes, szilárd, tiszta és rendezett gondolkodást, a cselekvésben az ügyességet, s a gondolatok közlésében való ékesszólást«. [21]. E hármas egységben a nyelvi nevelés is új tartalmat kap Comenius pedagógiai rendszerében. A művelt, a tanult, a képzett embernek olyan nyelvi nevelés az előfeltétele, ami lehetővé teszi, hogy az ember alkalmas legyen »sokat kigondolni«, »mindenbe élesen behatolni«, »dolog és dolog között tudjon különbséget tenni«, tudja »a jót kiválasztani és követni, a rosszat mindenütt megvetni, kerülni-«, s képes legyen »szépen és gondolatokban gazdagon beszélni«. [22]. Egyik írásában [De educatione et scholis methodo naturali emendandis cogitationes novissimae (Scholarum Reformator Pansophicus, Praha, 1956.)] tömören így jelöli meg a művelt ember képzésének célját s a művelt embert jellemző tulajdonságokat: I. sapere (omnia vere nosse), II. agere (omnia bona recte agere posse), III. loqui (necessariaque cum proximis communicare). Az embert éppen értelme, keze és nyelve emeli ki az állatvilágból és segítségükkel képes megszerezni a tudást, a műveltséget és éppen azért művelődünk, hogy mindent megismerjünk, mindent jól, helyesen cselekedjünk és beszéljünk, azaz gondolatainkat és érzelmeinket másokkal is közöljük. Comenius a gondolkodás, a cselekvés, a munka és a nyelv hármas egységét, szoros kapcsolatát tartotta szem előtt pedagógiai elveinek elemzése, értelmezése során is. így a nyelv tökéletesítése nem öncél, nem a nyelvért történik. A nyelvi kultúra fejlesztése az egyén szempontjából is fontos iskolai feladat. A nyelv is csak úgy tudja betölteni funkcióját, ha folyton csiszoljuk, műveljük. A művelt embert nyelvi öntudata, formált, csiszolt, fejlett beszédkultúrája is jellemzi. Comenius ezt a kérdést is sokszor feltette: Meg akarod ismerni a művelt embert? Figyelj beszédére (nyelvére) is, mert a művelt ember ismertetője »az ész- és nyelvbeli ékesség« is. »Miért ne ragadna el és gyönyörködtetne bennünket az, ami által még inkább emberek vagyunk; a gondolkodás és a nyelv ékessége?« [23]. Az atrialis osztály felállítása alkalmával tartott beszédében kora formalista retorikai oktatásával szemben a retorikát is a nyelvi nevelés fontos eszközének tekinti. A »beszéd ékességének mesterségét« azért kell ismernünk, hogy »kiművelt nyelven tudjunk beszélni«, hogy »az ember a nyelv dolgában is minden oldalról kicirkalmazott, finom, sőt kellemes legyen«. [24]. Ésszerű és bölcs elv: a beszédet beszélve kell tanítanunk. így a retorikai képzésnek is célja a nyelvi nevelés keretében elsősorban az, hogy az embert alkalmassá tegye az életre, a műveltség megszerzésére, illetőleg, hogy a műveltség, bölcsesség »fényét« képes legyen szétömleszteni embertársai között is. A korabeli logika, dialektika és retorika formalista és verbalista tanítási módszerét el kell vetnünk: »a logikának és a szónoklattannak 12