Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

Az azonos és rokonalakú szavak Vegyes típusú óra Az azonos alakú szók használatában tanulóink beszédében nem mutatkoznak hibák, ismeretük azonban a logikai nevelést segíti. Ezért szükséges tanításuk. Sok tévedést figyelhetünk meg azonban a rokonalakú szók használatában. Ezekkel foglalkoznunk szükséges, mert megismerésük egyrészt a helyes szóhasználat biztosítéka, másrészt alkalmas a szókincs fejlesztésére, mert a tanuló a felületesen megfigyelt, — emiatt azonos alakúnak vélt — szó mellé a hangalakban hasonló, de elütő jelentésű szót tanul meg. 1. A számonkérésben előbb az írásbeli feladatot bíráljuk, azután a szóbeli számonkérésben az egy- és különösen a többjelentésű szókról tanultakkal kapcsolatban az alak és a jelentés viszonyát tisztázzuk részletesen. Gondosan meg kell ismét állapítanunk, hogy a többjelentésű szók jelentései között milyen viszony van (eredeti jelentés > képes értelmű használat >> új jelentés; egy alak több jelentést is idézhet). 2. Az új anyag előkészítését megindíthatjuk egy tréfás kérdéssel: Ha édesanyád ma tésztát főz, mi kormos? — Ha a kérdés hanglejtése megfelelő, s a kormos első szótagját nyomaték nélkül ejtjük, találós kérdésnek vélik: mikor mos? — s nem tudnak egykönnyen felelni a kérdésre. Rövid beszélgetéssel tisztázzuk, hogv a hangzás, a hangalak hasonlósága megtévesztő. A helyes feleletet ugyan ekkor már könnyen megkapjuk (hogy ti. a lábas feneke kormos), de már látják, mennyire szoros a szó alakja és a jelentés között a kapcsolat. Egy újabb kérdésre — pl. Miért nyúl a nyúl? — már könnyen felelnek, hiszen apróbb koruk tréfái közé tartozik több hasonlóval együtt — káposztáért — vagy a tréfás etimológiát alkalmazva: mert a káposztáért nyúl. Az első esetben alkossunk mondatot: A nyúl a káposztáért nyúl. Ekkor a probléma: Hány jelentése van a nyúl szónak? — a második esetben pedig magát a találós kérdést írhatjuk fel problémaként. 3. A szemléltetés anyaga már adva van: A nyúl káposztáért nyúl. 4—5. A megfigyeltetés és a törvényszerűség elvonása során a) elemeztessük a mondatot: Mit állítunk? Miről állítjuk? b) A puszta állítmány: jelentése, szófaja: Az alany jelentése, szófaja: A nyúl/ alanyi rész 1. 2. / a káposztáért nyúl állítmányi rész nyúl | »cselekvés« T ig

e | T 4 t 1 V nyúl ig

e | T 4 »állat« főnév jelentésük elütő» szófajuk különböző ni