Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

c) Ezzel eljutunk az újabb problémához: Többjelentésű szó-e? Először megállapítjuk, hogy az alakjuk megegyezik, a toll két jelentésével összevetve tisztázzuk, hogy jelentésük nem függ össze, az egyezés véletlen — nem többjelentésű szók. Ugyanígy vizsgáljuk pl. a Harmadik mond, mindenik sír. Temetőben mozdul egy sír. (Eötvös: A három árva) alapján a sír (ige) — sír (főnév) szópárt, amelyben már szófaji különbség is van. (További gyakorlásra alkalmas: hal (fn) — hal (i), ér (fn) — ér (i), fal (fn) — fal (i), fő (fej, fn) — fő fői, (i.) csap (fn) — csap (d), ég (fn) — ég (i), él (fn) — él (i), stb.) Majd vizsgáljuk a mer — mer szópárhoz hasonlókat, amelyekben a jelentés elütő (»merészel« — »merít«), de szófaji különbség nincs, mindkettő ige, — az ár »érték« — ár »vízár, áradat« — ár »szerszám« — ár »területmérték«; szél »levegő mozgása« — szél »perem, szegély« főneveket, s rajtuk igazoljuk, hogy szófajuk megegyezik, de jelentéseiket nem lehet egymással kapcsolatba hozni. A törvényszerűség lényegét már megállapítottuk, a táblán is feljegyeztük. Most összefüggő szövegben megfogalmazzuk. Táblai feljegyzéseinkben ez így alakul: a hangalak megegyezik — jelentésük nincs kapcsolatban (véletlen egyezés) teljesen elütő azonos alakú szók II. A rokonalakú szók megismertetését legjobb a tanulók beszédében, dolgozataiban előfordult hibák megbeszélésére építeni (a hibázok megnevezése nélkül). Meg kell figyeltetnünk: 1) szópáronként a hangalak és az íráskép hasonlóságát, egy vagy egy-két hangnyi eltérését; 2) a jelentés különbségét az egyenként megállapított jelentések összehasonlításával; 3) hogy jelentésük között van valami kapcsolat, mert a szópárok rendszerint ugyanabból a tőből képzettek. A megfigyeltetésre alkalmas szópárok: helység (»község«)—helyiség (»szoba, terem«), fáradság (»fáradás, fáradozás, munkálkodás«) — ^ fáradtság (»a fáradozás következménye, elfáradt állapot«), tartalom (»valamiben benne lévő«) — tartam (»meghatározott idő, időtartam«), hónap (»30 nap«) — holnap (»a következő nap, másnap, 24 óra«), tanúság (»tanúskodás«) — tanulság (»valamiből levont következtetés«) — tanultság (»a tanulás eredménye: műveltség, tudás«), alul (hol?) — alól (honnan?) (Nem az irodalmi és a tájnyelv különbsége tehát!) A megfigyeltetés természetes tartozéka, hogy helyes használatukat mondatba illesztve is bemutatjuk, megbeszéljük a szók jelentésének tisztázásával kapcsolatban. Felhasználható szópárok még: egyelőre — egyenlőre, jártas •— járatos, jelentés — jelentőség, ötvény •—- öntvény, részleges — részletes, válság — váltság stb. Ezt a részt is össze kell foglalnunk röviden, a gyakorlást pedig a közölt szópárokból (vagy saját gyűjtésünkből) kell összeállítanunk. 112