Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A szép magyar beszéd. (A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete)

s minden magyar iskolai nyelvtanunk tartalmazza a magyar nyelv hangjainak felosztását az egyes hangok fonetikai leírását és mutassanak rá a tiszta magyar kiejtéstől eltérő hibás kiejtésekre és azok javításá­nak módjaira is. 22. Az iskolai nyelvi nevelés és beszédpedagógia a tanulók folyó­beszédében tapasztalható idegenszerűségek okait, forrásait is kutatni kívánta, illetőleg e kutatáshoz megfigyeléseit a nyelvtudomány szak­emberei számára átadta. Juhász Jenő a tanulók beszédében is jelent­kező idegenszerű hanglejtésre hívja fel a figyelmet »Hány óra va-an?« című cikkében [134]. Megállapítja, hogy a tanulók énekelve beszélnek, elnyújtják a kérdőmondat végét. A pesti emberek ejtését fertőző hiba terjedését meg kell akadályoznunk. Kardeván Károly »a szépzengésű magyar á hang elnyomorodását« teszi szóvá: »Mindinkább lábra kap a tiszta á hang ejtése helyett valami közép, c-féle hang nyújtása, nyá­vogtatása.. . . A várás szót pl. úgy ejtik, mintha a veres szóban a két közép e-t megnyújtanák«. Különösen gyakran hallik ez a hibás ejtés a rikkancsok, autóbusz- és villamos kalauzok beszédében. Az iskolában vessünk neki erős gátat [135]. Hogy az iskola mennyire komolyan vette a beszédművelés ügyét is, mutatja az a nagy érdeklődés is, mely a kifejező, helyesen hang­súlyozott olvasás és a művészi előadás, a szavalás irányában támadt. Ennek az érdeklődésnek Ls van hatása abban, hogy a felolvasó-, előadó­és szavaló művészetről több, a beszédtechnika és beszédművelés szem­pontjából is hasznos írás jelent meg magyar nyelven is. Bognár Elek »A szónoklás és előadás művészete« című kiadványa (Bp. 1940) inkább gyakorlati, Gyomlay Gyula »A felolvasó- és szavalóművészetről« írt tanulmánya a Budapesti Szemle hasábjain [136] pedig inkább elméleti vonatkozásaiban emelendő ki. A beszédtechnikára vonatkozó »kellékek­ről« is szót ejt. Ezek »elemi feltételei« minden élőszóbeli előadásnak. Különösen fontos feltétel a pontos, helyes kiejtés. A kiejtés néhány elterjedt hibáira is rámutatott (selypes ejtés, kőrút, a helyes körút helyett, nyelvjárásos kiejtés stb.). Az idegenszerű hanglejtést kerül­nünk kell. Az iskola is feladatának tekintse a helyes magyar kiejtésre nevelést. Ezen a területen még vannak hibák az iskolai nyelvi nevelés­ben. Az elemi iskola pl. írásban és szóban rászoktatja a tanulót külö­nösen a sorvégi szó-elválasztások alkalmával a szótaghatár olyan eti­mológiai jelölésére, mely nem felel meg a természetes kiejtésnek: ad-ja, tart-sa, tet-szik stb. 23. A rendszeres és módszeres beszédtanítás a beszéd-helyesség kérdéseit elméleti és gyakorlati vonatkozásaiban egyaránt az egyetemes magyar beszédkultúra szemszögéből vizsgálgatta Nagy Adorján számos tanulmányában és egy összefoglaló jellegű beszédtechnikai kiadvá­nyában. A beszédnevelés és beszéd-helyesség problémáját társadalmi problé­mává kívánta emelni, és olyan beszédpedagógiát akart teremteni, amely végigvonul egész nevelő- és oktató-rendszerünkön. A színpadi beszéd ápolását és fejlesztését is az egyetemes beszédkultúra szempontjából tekintette igen fontos nevelői feladatának. A magyar beszédpedagógia 48

Next

/
Thumbnails
Contents