Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A szép magyar beszéd. (A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete)

első lépésének hirdette a szülők felelősségének felébresztését gyermekeik beszéde iránt. Az iskolában is kapjon méltó helyet a magyar beszéd ügye: teremtsünk magyar beszédpedagógiát. Jobban kell törődnünk a jövő nevelőinek beszédpedagógiai kiképzésével: lássunk el minden nevelőt megfelelő beszédpedagógiai alapismerettel [137]. »Beszédkultúra« című tanulmányában [138] körvonalazta a magyar beszédművelés célját: ». . . . a beszédkultúra célja az élő szó értelmi és érzelmi tartalmának harmonikus, de teljes értékű érvény re juttatása.« Ennek a célnak elérése attól függ, hogy »tanítóink és tanáraink nemcsak jól, de tudatosan is beszélnek, ismerik a beszéd szerszámát, használatának egészséges és helyes módját«. Számos cikkében a magyar kiejtést illetően követelte, hogy a bajmegállapítást, a diagnózist a gyógyítás, a terápia is kövesse. ». .. ideje hozzáfogni a terápia kidolgozásához, elsősorban anyanyelvi oktatásunk legelhanyagoltabb területén: a beszéd terén...« [139]. A diagnózis eddigi eredményeit ő is regisztrálta [140]. (A sorvadás állapotában van a magyar beszéd, kiejtésünk nem világos, nem pontos, nem tiszta, nem érvényesül benne minden szótag, gyakran hallani túlartikulált beszédet is, gyakori a gemminátio elhanyagolása, az r-hang ropogtatása, túlságosan hangos egyesek lélegzése, hibás a lélegzési technika, sokan nem elég állejtéssel képezik a hangzókat, a kiejtésben egyesek megfeledkeznek a hasonulás törvényéről, vannak »betűbeszélők« is, vannak, akik mindent hangsúlyoznak, s vannak, akik semmit sem, a hangmagasság változását, a hangidom dallamát illetően is sok a hiba, sok az idegenszerűség hanglejtésünkben, fertőz az egyhangú, csaknem dallamtalan beszéd, a tempó és szünetek felhasználásában nincs tervszerűség, a beszéd dinamikus menetének kialakításába is sok hiba csúszik, stb., stb.). A hibák megjavítása érdekében a nyelvi nevelés gyakorló munkásait sok elméleti és gyakorlati ismerettel kell ellátnunk. »A beszédtechnika vezérfonala« [141] című kitűnő könyvében lerakta a magyar beszédtechnika kérdéseiről szóló nagy Kézi Könyv alapjait. Bár elsődleges célja e könyvével a magyar színpadi beszéd igényesebbé tétele, valójában az egyetemes magyar beszédnevelés és beszédpedagógia számára is úttörő kezdeményezés: Maga így fogalmazta meg könyve célkitűzését: célja egyfelől, hogy »gátat vessen a két világháború között színpadi beszédünk területén elburjánzott lomposságnak, tisztátalanságnak, magyartalanságok sorozatának, másfelől, hogy első lépés legyen beszédkultúránk megteremtése felé«. Könyve elméleti és gyakorlati vonatkozásokban egyaránt gazdag anyaggal dolgozik. Megadja a beszéd technikájának elsajátításához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlatokat. Különösen igyekszik tudatosítani a helyes lélegzési technika jelentőségét és fontosságát: helyes lélegzési technika nélkül nincs helyes és szép magyar beszéd. Helyes lélegzés: a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legkisebb fáradsággal, a lehető legnagyobb levegőmennyiséget tudja felvenni. Ez a rekeszizom segítségével végrehajtott lélegzés. Beidegzésére ajánlja gyakorlatul: a hasizmok könnyed munkájának 4 49