Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hahn István: Iulianus és Anticehia (Szempontok a mélylélektan kritikájához)

adja: Ensslin

: Kaiser Julians Staats — u. Verwaltungsrechtliche Gesetzgebung c. tanulmánya (Klio XVIII. 1923. 117—199. 1.). [1] Downey: The Economic Crisis in Antioch under Julian the Emperor (Studies in Roman Economic History c. kötetben. Princeton 1951/312'—321. 1. [2] „Panta gemei, panta pollón" — id. Misop. 368 C, de az esetet többi forrásunk is megemlíti (v. ö. pl. Lib. Or. 1, 126. Sozom. V. 19,1 (p. 1272 B). [3] Misop. 368 D, Amm. XXII, 13—14, Sokr. III. 13, stfo. [4] Összehasonlításul egy öt évvel később, 368-ban lezajlott eset. Egy Karthagói éhinség alkalmával Hymettius proc. Afr. gabonát vásárolt össze 30 modius/1 solidus áron és azt háromszoros értéken adta tovább, 10 modiust 1 solidusért. Üzérkedés címén Valentinianus császár száműzte (Amm. XXVIII. 1, 18), bár az africaJia'k jó emlékezetükben tarttották meg és működését emléktáblával örökítették meg (CIL VI. 1736). Julianus eladási ára tehát középarányos a Hymettius-féle beszerzési és értékesítési ár között. Ugyanezt igazolják Rostowzew „Frumentum" cikkének a gabona későókori árára vonatkozó adatai a PW enciklopédia 143. kik. VII. kötetében. [5] A modern feldolgozások (így: Ensslin i. c. 128. 1.. Bidez: 299. 1.) egységesen mérőt („Sdheffel") mondanak, az eredeti szöveg azonban a 400 000 mellett metron-t, a többi szám mellett modiust jelöl meg egységként. A szállított gabona mennyiségét tehát kétféle mértékegységben fejezték ki. A mcdius kib. 8,5 liter, a metrón különböző mértékegységeknek felelt meg. A két számcsoport (400 000 — 5000, 7000, 10 000) nagy eltérése is arra vall, hogy kétféle egységről van szó. — A metrón különböző értékeiről v. ö. Segré: Metrologia e circolazione monetaria nelH'antico evo [6] Misop. 370 A: ,.a város tdhát bővében lett a kenyérnek, de semmi másnak". lEzít a közlést sem a Iulianus-szal szemben barátságtalan antik írók, sem a modern szerzők nem veszik figyelembe és ezért alaptalanul beszélnek a császár intézkedéseinek teljes kudarcáról. [7] Misop. 370 B. [81 Misop. 349 D — 350 B, 357 D, 370 B. [91 Ensslin i. c. 128. 1., Bidez i. m. 299. 1., Downey i. c. 320—321. 1. [10] Misop. 370 C. — A 354. évi felkelésre vonatkozólag 1. cikkemet az Egri Ped. Főiskola II. (1956.) Évkönyvében: „Egy városi felkelés a kései császárkor idején, 510—525. 1.). [111 Lásd főként Ensslin és Downey i. cikkeit. — Julianus társadalom-politikai tevékenységéről elemzést nyújt továbbá: Mazzarino: Aspetti sociali del quarto secolo (Bari 1951) 181. 1. és kk. [12] N. N. Rozentalj: Iulianus császár pogány reakciójának társadalmi gyökerei (Izv. Ak. Nauk SzSzSzR. Szer. Isz't. i fii. 1945:5, 387—393. 1.). Magyarul a Szovjet Ókori Történet c. sorozat IV. köt. (Bp. 1954), 174—182. 1. [13] I. c. 176. 1. [14] Pregnáns megfogalmazásban pl. Ep. 63 (587. 1.): ...Óvakodom az újítástól mindenben, különösen pedig mindabban, ami az isteneket illeti. Ügy vélem, meg kell tartani az ősi szokásokat eredeti formájukban. [15] A Julianust magasztaló felirati és irodalmi anyag a restitutio fogalmát Ihelyezi előtérbe. V. ö. CIL VIII. 185'29: restitutor libertatis et Romanae réligionis. Ann. Ép. 1893, 87. 1. (Thiibilis): restii'tutor saerorum. [16] Maimertini:. Grat. act. 24 5: ...Cum senatui non solum veterem reddidisses dignitatem, sed plurimum etiam novi honoris adieceris ... C. Th. IX. 2,1: Ius senatorum et auctoritatem eius ordiinis, in quo nos quoque ipsos esse numeramus, necesse est ab omni iniuria. defendere

... C. Th. XI. 23.2: Prototypias et exactiones in capitatione plebeia ... a senatoriis ... domibus submoveri oportet. V. ö. Lib. Or. 18,159 közlését arról, hogy Iulianus gyakran vett részt a senatus ülésein, hogy ezzel is kifejezze tiszteletét az arisztokrácia e 'hagyományoktól megszentelt gyülekezetének irányában. 15 225