Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hahn István: Iulianus és Anticehia (Szempontok a mélylélektan kritikájához)

[17] Zos. III. 11,3. — Themistios: Or. 34 p. 456 (Dindorf). V. ö. Kü'bler: Gesch. des röm. Rechts p. 333. [18] Főleg VI. és VII. számú beszédében. Kifogásai közé tartozik az, hogy a cinikus filozófus „semmiképpen sem akar alkalmazkodni a szokáshoz" (té synétiheiá prosec'hein udamós prosékeii 2C'8 D) !hogy a cinikusok „nyilvánosan lábbal tiporják a köz-szokásokat" (u. o. 210 C), „a közhiedelmet mindenképpen megvetik" (u. o. 211 C) stb. [19] Iulianusnak a szegénység érdekében tett intézekdéseit kiemeli már Amm. XXV. 4.15—18 — igaz, hogy 'bizonyos rosszalló hangsúllyal: volgi plausibus laetus — popularitatis cupiditate ... Intézkedéseit összefoglalja legújabban: Mazzarino i. m. 181 k-k. [20] Africára vonatkozólag — amelynek városaiból a feliratos anyag meglehetős teljességgel ránkmaradt — ez statisztikailag is kimutatható. Pl. Numidiában 337—363 közötti időközből 10 épület-dedicatio maradt ránk, ebből 9 esik Julianus uralkodásának 5/4 évére. V. ö. Warming ton: Tlhe North African provinces... 36. 1. — Irodalmi forrásokból 1. Zos. I'll. 11,3, Mamertinus: Grat. act. 9.2; 10,1. — Lib. Or. 18,148. [21] Amm. XXII. 11, 6; XXV. 4, 15. Lib. Or. 13, 45. C. Th. X. 3, 1: Possessiones publicas civitatibus iubemus restitui ita, ut iustis aestimationibus ... locentur

... [22] Az antiochiai bulé ilyen eljárását kifogásolja Libanios is, mert ennek következtében a városi rétorok nem jutottak földbérlethez. Or. [23] Antiochiában pl. 363-ban szegénysorsúak között osztott szét 3000 városkörnyéki telket, mert ezek curialis és nagybirtokos-bérlői nem gondoskodtak e földek megműveléséről. Misop. 370 D. [24] Amm. XXV. 4, 15. [25] A clericusokat már Constantinus törvényhozása felmentette a curia-tagság s az azzal járó terhek alól (C. Th. XVI. 2, 1, a. 313, többször megismételve; Iulianus ismét kötelezte őket a curiában való részvételre, de az anyagi ügyek vitelébe al'iglha lelhetett beleszólásuk. V. ö. Julianus: Ep. 11 (p. 491), v. ö C. Th. XVI. 2, 18, Theodoretus III. 3, IV. 4, Philostorg. VII. 4, p. 81.) Az egyháziak kikapcsolódásáról a kései ókorban a városi ügyek viteléből L. Declareuil: Curies et clergé au Bas-Empire. Rev. Hist, de Droit. '1935. 26. k. [26] C. Th. XII. 1, 50 = XIII. 1, 4; XII. 1, 54 = C. I. XII. 32, 23; C. Th. XII. 13, 1, Amm. XXV. 4, 15. [27] Ezt a .,polgári" szakirodalomban uralkodó nézetet (v. ö. Ensslin i. c. 128. 1.) magáévá teszi R. is, i. c. [28] Mamertini Grat. act. Juliano caesari 10, 1: ... magnifico cultu non privatas aedes, sed publica tecta surgentia ... [29] Lib. Or. 18, 141: ,.ez (t. i. Constantinus poíliitilkája) a magánházaikat naggyá tette, a középületeket azonban formátlanná". [30] V. ö. Horatius: Carm. II. 15, 13 k: Privatus illis census erat brevis, Commune magnum... [31] Lib. Or. 18, 146—

15'0 megbélyegzi Constantinus eljárását, aki az immunitások bőséges ajándékozgatása révén lehetővé tette, hogy a curialisok, kevés kivétellel, a hadseregbe, a senatusba vagy a klérusba meneküljenek. [32] Julianus idevonatkozó intézkedéseit összegyűjtötte Énsslin, i. c. 118 kk. [33] C. Th. XII. 1, 51, a régebbi császárok (veteres principes) intézkedésére -hivatkozva. V. ö. Misop. 367 D — 363 A, Zos. III. 11, 5, Lib. Or. 18, 146, u. a. Ep. 722. Amm. XXI. 12 22; XXII. 9, 12. XXV. 4, 12 — aki az ordo curialis ilyetén kiterjesztését túlzásnak tartja. [34] C. Th. XII. 1, 53 úgy 'intézkedik, begy azokat a plebejusokat, , quos ad curialium munera subeunda splendidior fortuna subvexit", a ouriába bevonják. Antiochiában ez meg is történt: a curialis terhek viselésére kötelezték a császári birtokok kezelői és a pénzverde alkalmazottai közül a legjobbmódúakat (Misop. 367 D). 221}