Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

Miscellanea - Lukács Dezső—Vajon Imre: Gelei Gábor emlékezete halálának ötödik évfordulója alkalmából

lett munkatársként dolgozott. Édesapja irányítása mellett legelőbb protistológiai kutatásokkal kezdett foglalkozni. 1937-ben fölfedezte és leírta a Parameciumnak egy új rácsrendszerét. Munkáját 32 db szép mikrofotografiával illusztrálta [1]. Még ebben az évben Kocsis Endrével közös kémiai tanulmánya jelent meg [2], 1938-ban megjelent doktori értekezése [3], amelyben részletesen feldolgozta a paraméciumnak 1937-ben felfedezett rácsrendszerét. Űjabb eredményeket ért el a csillós véglények idegrendszerének kutatásában [5]. Tisztázta a Colpidium colpoda Ehrbg. kiválasztó szervének alkatát [6]. Üj ezüstözési módszereket dolgozott ki a Cilliata kutatáshoz [9]. Űjabb részleteket tárt föl a Paramecium kiválasztó szervének felépítésében és működésében [10]. Tisztázta a Cinetochilum neuronema rendszerének anatómiai viszonyait [11], Protistológiai vizsgálataival párhuzamosan az élettan területén is elkezdte a vizsgálatokat. A tihanyi Biológiai Kutató Intézetben tanulmányozta a kolcinin hatását a Drosophila szervezetére [7—81. Foglalkozott a kromatoforonok kettős beidegzésének kérdésével [12]. Jendrassik professzorral együtt élettani kísérleteket végzett az acetilkolinnal a váz izmok idegműködésére vonatkozólag [13]. Tanulmányozta a lép szerepét a bilirubin képzésben [14]. Mind protisztológiai, mind élettani, fiziológiai munkáiban sok szép és értékes új tudományos eredményt ért el ezeknek a tudományágaknak területén. További tudományos munkásságát már csak Egerben folytathatta, hiszen — amint már említettem — a második világháború és hadifogság éveken át megakadályozta munkájában. Egerbe kerülve a Bükk-hegység forrásainak, csermelyeinek, patakjainak állatvilágát kezdte kutatni, A laboratóriumban kísérletezett a hidra fajok vegetatív hibridizálásával. Lillafüreden a Szinvában felfedezte az Euplanaria gonocephala Dug. rendellenes, többszemű példányait és a rendellenesség okát kezdte vizsgálni. A Magyar Tudományos Akadémia is támogatta mindezeket a kutatásokat, amelyek azonban Gelei Gábor korai halálával abbamaradtak, és a róluk szóló feljegyzések is elvesztek. Örömmel és, lelkesedéssel foglalkozott az általános iskolai szaktanár-képzéssel és sokat törődött az általános iskolai állattan tanításának kérdésével is. Hangsúlyozta, hogy az iskolai állattan-oktatást csak akkor lehet emelni, ha az órákat bemutatásokkal, kísérletekkel élővé, gazdaggá tesszük. Ezen a téren maga járt jó példával elől. Előadásait, gyakorlatait gazdagon demonstrálta. Ez a felfogás vezette egy olyan könyv megírására, amely az általános iskolai szaktanároknak nyújt sok segítséget és útmutatást iskolai munkájukhoz. Hozzáfogott tehát az »Állattani kísérletek és gyakorlatok« c. könyve anyagának összegyűjtéséhez [15], amelyet élete utolsó munkájaként be is fejezett. Az állattan oktatásának mind az általános, mind a középiskolai, mind a főiskolai módszerét javítani törekedett. Az iskolai kísérleteknél és gyakorlatoknál eredményesen felhasználható újításokat adott be a Főiskola Újítási Bizottságához. Ilyen volt pl. »Modell a rovarszárny működésének magyarázatához«, vagy »Áramszaggató izomélettani kísérletekhez«, stb. $33