Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

Miscellanea - Lukács Dezső—Vajon Imre: Gelei Gábor emlékezete halálának ötödik évfordulója alkalmából

A főiskolai tanárok munkaközösségének tagjaként résztvett a főiskolai központi jegyzetek elkészítésében. Az »Altalános állattan I.« és »•Állattani gyakorlatok« jegyzetekben ő is írt fejezeteket. Ezek a kéziratként kiadott jegyzetek 1952-től 1954-ig, a főiskolai Állattan I. könyv megjelenéséig segítették a hallgatóságot tanulmányaiban. A Közoktatásügyi Minisztérium 1951-ben megbízást adott a Pedagógiai Főiskolák állattani tankönyvének megírására. Ennek előkészítő tárgyalásain Gelei Gábor is részt- vett, mint a könyv egyik társszerzője. A megvalósítás munkájában azonban már nem tudott részt venni. Pedagógiai tevékenysége megnyilatkozott akkor is, amikor a középiskolai állattan tankönyv kéziratát bírálta 1950-ben. Az általános iskolai tanárképzéssel nemcsak a nappali tagozaton, hanem a levelező hallgatók oktatásán keresztül is foglalkozott. Óráira lelkiismeretesen és nagyon gondosan készült. Előadásai gördülékenyek, könnyen érthetők voltak. Változatos bemutatásokkal színezte is azokat. Magyarázat közben sokszor fogta homlokát kezével, miközben könyökét a kis előadói asztalra helyezte. Rosszallását göndör hajának hátrasimításával, megelégedését szelíd mosollyal fejezte ki. Nevelői egyéniségében ember és tanár volt a szó szoros értelmében. Komoly külső és meleg érző szív jellemezték. Hallgatóinak apró problémáit is megértette és ha tudott, segített a megoldásban. Őszinte, nyílt volt, harcolt az igazságért, tanítványai szerették. Eger kulturális életében is szerepet játszott, a különféle rendezvényeken előadások tartásával végzett szakmai ismeretterjesztő munkát. Magatartása határozott jelleméből fakadt; tudományszeretetét az egyéniségére hatást gyakoroló személyek: édesapja, Frisch, Jendrassik, stb. professzorok fejlesztették. Gelei Gábor szerette tudományát. Szerette oktató-nevelő munkáját. Érdeklődése sokoldalú volt. Sok szorgalommal, lelkesen foglalkozott a kutató munkával is. Tudományos alkotó tevékenysége még nem bontakozhatott ki. Befejezett és megkezdett munkái azt mutatják, hogy Gelei Gábor korai halálával veszteség érte főiskolánkat és a magyar zoológiai kutatásokat is. Gelei Gábor irodalmi munkássága. 1. Ein neues Fibr, illen

system ám Ectoplasma von Paramecium: zugleich ein Vergleich zwischen dem neuen und dem alten Gittersystem. Archiv f. Protistenkunde Bd. 89. 1937. 2. Nachweiss von. Mercuro-, Mercuri und Silber-Jonen durch Tüpfelreaktion. Zeitschr. f. anorg. u. alilg. Chemie. Bd. 232. 1937. Kocsis E-vel. 3. A Paramecium új rácsrendszere. (Ddktori értekezés.) 4. Bütykös ásólúd a szegedi Fehér-tón.. Természet. 1938. (3.) 5. Über die Isolation der erregungsleitenden Bahnen bei Cilia ten. Biol. Zentralibi. Bd. 58. 1938. 6. A Colpidium colpoda kiválasztó szerve ezüstözések alapján. Acta Biol. 1939. 7. A colchiciin hatása a Drosophila melanogaster-re. Magy. Biol. Kut. Int. munkáiból. XI. köt. 1939. Csíki L.-al. 8. Die Wirkung des Colchicins auf Drosophila melanogasrter. Biol. Zentralbl. Bd. 60. 1940. Csiki L.-al. 534