Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: Eger természeti földrajzi környezete

Természetes, hogy a fennebb említett fedőhegység, — szárazra jutása után — ugyancsak a Bükk sorsára jutott. Azonban anyagának minősége és a denudációs folyamatok nem nagy erőssége következté­ben annál szelídebb formákat mutat. A földtani fejlődés, a szerkezet és a környezet alaktanának kapcsolatai Morfológiai tekintetben környezetünket több szintre tagolhatjuk. Legnyugalmasabb része az Eger patak alluviális völgysíkja. Ebből emel­kednek ki alacsonyahhj,lépcsővel a jégkorszaki teraszok, hogy felvezes­senek a fedőhcg^ lankás dombvidékére, onnan pedig a Bükk tömegeire. 2. ábra. A Bélkő déli részlete, erősen kimozdított, álló mészkőrétegekkel 33 513

Next

/
Thumbnails
Contents