Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: Eger természeti földrajzi környezete

Dr. UDVARHELYI KÁROLY tanszékvezető főiskolai tanár: EGER TERMÉSZETI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE * A kérdés feldolgozásának célja — a részletesség és teljesség igénye nélkül — kiemelni azokat a fővonásokat, amelyek e szűk táj természetére jellemzőek, és megrajzolni azokat a fő mozzanatokat, amelyek dialektikus összefüggésben e táj kialakulásához: vezettek. Ennek megfelelően környezetünk természeti földrajzi képét egyrészt fejlődésében, másrészt a jelenségek állandóan változó összefüggésében szeretnénk bemutatni. A feladat nehézsége az, hogy a környezet olyan régi földrajzi erők nyomait is hordozza, amelyek már megszűntek, legalábbis veszítettek erőteljességükből. Helyettük új tényezők léptek akcióba és erősödtek meg, hogy a régiektől kialakított tájba kapcsolódva új és bonyolult összefüggéseket teremtsenek. Földrajzi környezetünk a természeti és gazdasági objektumoknak változó és sokrétű összessége, sok más természeti kistájnál összetettebb. Ez a körülmény a rendelkezésünkre álló tudományos források ellenére is kizárja ismertetésünk teljességét, különösen ami a sok, egyébként megkívánható tényszerű anyag felsorolását illeti. A környezet geológiai kialakulása, szerkezete és felszíne Eger város a Bükk-hegység délnyugati szárnya, a nyugatról ide kapcsolódó Mátra és Bükk közötti dombvidék, valamint a Bükköt délről Övező fiatalabb és nagyrészt vulkanikus eredetű dombvonulatok között foglal helyet az Eger patak völgyében. Ez a völgy dél felé a közeli alföldperemre nyílik. Eger környékének felszíne külső szemléletre is változatos. A táj domborzatának északon erőteljes, délen ellanyhuló tagoltsága egyrészt a hazánkban másutt alig található szerkezeti bonyolultság, másrészt a nagy magassági különbségek következménye. A tájrelief mozgalmasságát az egyes denudációs övezeteket áthidaló meredek lejtők csak fokozzák. E változatosság okai között a kéregszerkezettani különbségek és a külső eróziós tényezők mellett meg kell említenünk a többször ismétlődő, különböző irányú kéregmozgásokat és vulkanikus jelenségeket is. A külső erőtényezők a lepusztító munka mellett építő folyamatokban is szerepet játszottak. Az endogén és exogén erők egymást erősítve, sok* A szerző eredeti felvételeivel. 509