Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

Kováts kénytelen volt elfogadni a fényanyag („világ") tekintetében is kora felfogását. Sőt átvette Gren meglehetősen különös felfogását. Abból kiindulva ugyanis, hogy a világosság mindig meleggel kapcsolatos, azt mondja, hogy ,,a világ áll valamely különös (talpból (básisból), és hévtárgyból. . . Különböző színű világ sugárjában különböző arányosságban vagyon a' világ talpa a' hévtárgygyal öszszetétetve" (6. 189 —190. §.). ,,A világnak ezt a talpát. . . Gren égőtárgynak nevezi." Az égőtárgy (Brennstoff) a flogisztont jelenti. Szükségesnek tartotta Kováts, hogy itt külön is hivatkozzék arra, hogy ez a megállapítás Grentől ered, hogy ezzel is mutassa, nem ért egészen egyet Gren megállapításával. Saját felfogását, sajnos, nem fejti ki sem itt, sem későbbi műveiben. A kémia alapjainak elméleti kérdéseivel Kováts a későbbiekben nem foglalkozott, sokoldalú elfoglaltsága értékes egyéni felfogásának fejlesztésére nem került sor. A Magyar Chémiában megismert felfogása azonban így is méltánylandó, felfogása korszerűnek, haladónak bizonyul a kémia-történelem mérlegében. 2. Atomisztika. Az anyag atomos felépítésének elmélete, bár az már a görög bölcselők óta szerepelt a természetbölcseleti felfogások között, a XIX. század elején még nem vált a kémia alapelméletévé. Dalton csak 1804-ben lépett ki atomelméletével, s évtizedeknek kellett utána eltelnie, míg véglegesen legyőzhette az anyag kontinuus szerkezetéről vallott nézetet, s általánosan elfogadottá válhatott. Az előbbi idézetekből nyilvánvaló az. hogy Kováts is, mint kortársai a halmazállapotok hőelméletével kapcsolatosan elfogadták ugyan az anyag apró részecskékből való felépítettségét, de egyben azzal szemben bizonyos kételyekkel is éltek. Gren nem volt híve az atomisztikus felfogásnak, s ezzel szemben a ,,dinamikus"-nak nevezett anyagelméletet ismertette . tankönyvében. Megállapításai éppen most, a kvantumelmélet idejében figyelemreméltóak : ,,1. Az anyag lényege a vonzó és taszító erőkben van, és ezen alaperők következtében tölti ki az anyag a teret. 2. Az áthatolhatatlanság csak viszonylagos, nem abszolút, ez az* anyag taszító erejének következménye ... 3. Az anyag a végtelenségig osztható. 4. Az anyag a teret folytonosan, mint kontinuum tölti ki, objektíve üres tér agyrém. 5. Nincsenek „diszkrét" folyadékok, a hőanyag és a fényanyag részecskéi is kontinuumot alkotnak. 6. Az anyag nagyobb vagy kisebb sűrűsége csak az alaperők kisebb vagy nagyobb intenzitását fejezi ki . . ." [26]. Kováts Mihály Grennek ezzel a kellően nem bizonyított felfogásával nem értett egyet, könyvébe nem is vette át, s mint láttuk, a testek melegedését is a „parányis (atomisticus) képzet" szerint adta meg. Ugyanakkor viszont nem is ismerte el annak, mindenben igazát. Szubjektív 472