Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában

Az állítmány: olvaso

m, igei állítmány. Van-e olyan bővítmény, amelyik közvetlenül az állítmányhoz kapcsolódik? Van! Mit olvasok?: Radnóti Miklós gyönyörű verseit olvasom. (Ha nem akarunk szerkezetben elemeztetni, meg kell kerülnünk a szerkezet fogalmának felvetését, de a logikai egységet akkor sem bonthatjuk meg. Ebben az esetben így elemzünk tovább): Az állítmányhoz tehát tárgy kapcsolódik, de annak is vannak bővítményei: kapcsolódik hozzá egy minősítő jelző (gyönyörű verseit), és egy birtokos jelző (Radnóti Miklós verseit). De van még más bővítmény is, amelyik közvetlenül az állítmányhoz kapcsolódik! Mikor olvasom? Ezekben a napokban olvasom: időhatározó, ragos névszóval kifejezve. Az időhatározónak van egy további bővítménye: ezekben a napokban: jelző (mivel tanulóink a kijelölő jelzőt nem tanulják, ezt tovább nem részletezzük). Mi kapcsolódik még közvetlenül az állítmányhoz? — Hol olvasom? A jól fűtött szobában olvasom: helyhatározó, ragos névszóval kifejezve. Ehhez kapcsolódik egy minősítő jelző (jól fűtött szobában); a jelzőhöz egy határozó (jól fűtött). Hogyan olvasom? Boldog j^galommal^ olvasom: határozó, amelyik tovább van bővítve egy tulajdonság jelzővel (boldog izgalommal). Megállapításainkat azonnal rögzítjük a táblán a megszokott, a tankönyv által is használt jelölésekkel, mint az az előbbiekből kitűnik. Ezzel a módszerrel formailag megkerültük ugyan a szerkezeti elemzést, lényegileg azonban nem; és az nem is lenne helyes. Az egyszerű mondat elemzése nem könnyű és még nem lezárt kérdés. Célravezető lenne, ha a gyakorló nevelők közül minél többen adnák át a közösségnek tapasztalataikat, hogy azokat hasznosítva, végre kialakíthassuk az egyszerű mondatok elemzésének legeredményesebb módszerét. Az összetett mondatok sikeres elemzésének első feltétele, hogy biztosan eligazodjanak tanulóink az egyszerű mondatok elemzésében. Csak akkor tudja a tanuló könnyen és biztosan felismerni a mondatok közötti viszonyt, ha már pontosan ismeri a mondatrészek közötti öszszefüggéseket. Az összetett mondat elemzésének igen jól használható módját láthatjuk Kerékgyártó—Takács könyvében [43]. Az első lépés itt is a mondat fajtájának megállapítása. A következő lépés: meghatározni az összetétel jellegét (mellé- v. alárendelt). Ezután megállapítjuk a tagmondatok egymáshoz való viszonyát. (A rámutató szó és a kötőszó kiemelését is elvégeztethetjük, de hangsúlyoznunk kell, hogy egyik sem döntő kiindulási alap, hiszen sokszor nincs is kitéve). 311