Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában

lást találjuk, hogy ne elemeztessünk szerkezeteket, csak mondatrészeket, mivel a szószerkezet ma még vitás kérdése nyelvtudományunknak, azonkívül iskolai nyelvtantanításunkat feleslegesen bonyolulttá tenné [36]. Ugyanakkor ennek az álláspontnak a képviselői is elismerik azt, hogy a mechanikus aláhúzogatás még nem fejleszti a logikus gondolkodást, s bár mondatrészekben kell elemeztetni, de feltétlenül meg kell láttatnunk az összefüggést az egyes mondatrészek között. Sajnos, gyakorlatban senki sem mutatta meg, hogy ennek mi lehet a módja. Véleményem szerint ha már megláttatjuk az összefüggéseket, akkor csak éppen a szerkezet szó használatát száműzzük a nyelvtanórákról, de tulajdonképpen szerkezeti elemzést végzünk, mert hiszen a szerkezeti elemzés éppen azt mutatja meg pontosan, hogy a valóságnak milyen tényei között van összefüggés. »Az iskolában ne beszéljünk határozós szerkezetről, hanem egyegy szóról állapítsuk meg, hogy határozó, de kerestessük meg azt is, hogy mit határoz meg.« [37], — Mi ez más, mint a határozós szerkezet tanítása, csak anélkül, hogy nevén neveznénk? — Fábián Pál is azt mondja, hogy mondatrészekben és nem szerkezetekben kell elemeztetni [38], de a főiskolai elemzési módot ismertetve, megállapítja, hogy bár a főiskolák módszere nem lehet követendő minta más iskolatípusok számára, esetleg mégis alkalmazható máshol is a tanult anyag követelményei szerint [39]. Szerintem itt a dolog lényege: a tanult anyag követelményei szerint meg tudják érteni tanulóink a szerkezeti összefüggéseket, hiszen egy szerkezetről úgyis tanulnak: a birtokos jelzőt az általános iskolai tankönyv is így tanítja: »A birtokos jelző és a birtokszó együtt birtokos szerkezetet alkot.« (57. o.) Elemzésünkben ezek szerint nem vagyunk következetesek, mert hiszen ha a tanuló ezt megérti, akkor megérti azt is, hogy a tulaj donság jelző a jelzett szóval jelzős szerkezetet alkot, a határozó a meghatározottal határozós szerkezetet alkot stb. A szerkezetekben való elemeztetés a logikus gondolkodásra nevelésnek igen jó iskolája. • Hányszor adódik természetesen a szerkezeti elemzés! A tanulók világosan érzik a mondatrészek egymáshoz tartozását, mégis sokszor el választatjuk velük az egységesnek érzett szerkezetet. Pl. ha ezt a mondatot akarjuk velük elemeztetni: A jó tanulót társai megbecsülik; s megkérdezzük tanítványainktól: kit becsülnek társai, biztosak lehetünk benne, hogy azt fogják felelni: a jó tanulót. Érzik és értik, hogy ez a jelzős szerkezet együtt a tárgy. Nem lesz könnyebb az elemzés akkor sem, ha jelzős szerkezetről nem beszélünk, csak külön jelzőről és jelzett szóról. Világos, hogy nem eredményes az az elemzési módszer, amit egyik óralátogatásomon láttam. Felírtak a táblára egy összetett mondatot: Hallottam azt édesanyádtól, hogy téged a barátod sok jóra tanít. Ezután felírta a tanuló a táblára egymás alá a mondatrészek nevét, majd szórói-szóra haladva, minden szót beírt a megfelelő mondatrészhez. Ez állt tehát a táblán: Állítmány: hallottam, tanít. Alany: (én), barátod. 308