Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában

Tárgy: azt, téged. Határozó: édesanyádtól, jóra. Jelző: sok. De amíg eljutott idáig, a formális elemzésnek, a logikai alapot nélkülöző gondolkodásnak hány tanújelét adta a tanuló (pl. »téged« nem lehet tárgy, nincs rajta a -t; viszont először tárgynak elemezte a »tanít« szót, mert azon volt -t). Ugyanígy csak mechanikus és nem gondolkoztató elemzést eredményezne a Margócsy József által ajánlott táblázat [40] használata. Igaz, hogy ő az összetett mondat elemzésekor ajánlia, de mivel nem a mondatviszonyokat, hanem a mondatrészeket keresteti, így itt említem meg. Szerinte a »befirkálás« helyett célravezetőbb ilyenfajta táblázat a mondatrészek elemzésére: 1. mondat 2. mondat 3. mondat Állítmány Alany Tárgy Határozó Jelző Az itt felsorolt módszeres eljárások nem fejlesztik a logikus gondolkodást, nem derítik ki a belső összefüggéseket. Úgyszintén nagyon helytelen módszer az is, ha nem a szavakon, hanem a mondatrészeken haladva végig elemzik a mondatot, mint arra is láttam példát. A mondat elemzése így történt: Felkerült a táblára a mondat: Pista nagyon jól tudta mára a leckét. Állítmány: van a mondatban: tudta. Alany: van: Pista. Tárgy: van: leckéjét. Helyhatározó: nincs. Időhatározó: van: mára stb. — Az elemzés további menete elképzelhető. Mechanikus, unalmas, fárasztó és amellett teljesen haszontalan munka ez így. Láttam azt is, hogy a nevelő a megfelelő jelekkel aláhúzatta a mondatrészeket, de ugyanakkor fölé is íratta, hogy melyik szó milyen mondatrész. Ez teljesen fölösleges. Természetesen vigyáznunk kell arra, hogy a szerkezetben elemeztetés tiszta, világos mondatokkal történjék. Az egyik kartárs maga nehezítette és tette szinte lehetetlenné tanítványainak dolgát, mikor VI. o.-ban ezeket a mondatokat próbálta elemeztetni: Tegnap csatatér volt, S ma puszta a puszta. 3 09