Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában

gástalanul elemezhető, ezért sok értékes percet takaríthatunk meg, ha azt mellőzzük. Az pedig, hogy egy-egy határozórag milyen körülményt fejez ki, alaktani szempontból érdektelen, ez már mondattani kérdés [26]. Az igaz, hogy sokszor teljes bizonyossággal el sem dönthetjük, hogy pl. milyen határozóesettel állunk szemben, hiszen »alak és funkció minden nyelvi elemben elválaszthatatlan, ám míg az alak könnyen megfogható és elhatárolható, addig a funkciók egymásba olvadó árnyalatai szinte végtelenek«. [27]. De ez nem jelenti azt, hogy nekünk éppen ezeket a határeseteket kell kiválasztanunk bemutatásra. így bár sok esetben — és talán az esetek nagyobb részében — pontos alaktani elemzést végeztethetünk egyes szavakon is, de sokszor nem tudjuk a formáns minőségét és így a szófajt sem eldönteni, csak mondatbeli helyzetben pl. tanított: — tt lehet a befejezett melléknévi igenév képzője, de lehet a múlt idő jele is). Ezért az a leghelyesebb, ha mind a kétféleképpen elemeztetünk. Ha csak néhány perc áll rendelkezésünkre, akkor csak egyes szavakat elemeztessünk. Helyes ez az eljárás akkor is, ha csak egy-egy helyesírási tényt akarunk megfigyeltetni (pl. vigyázz, taníts, kertje). Ez az elemzésmód azonban könnyen válik mechanikussá és kevésbé fejleszti a logikus gondolkodást, mintha szövegben adjuk tanulóink elé a szavakat, és akkor éppen a mondatbeli helyzet alapján kell eldönteniök, hogy itt milyen formánssal állnak szemben. Klemm Antal is elismeri: »Néha a beszédbeli helyzet járul hozzá valamely alakképző elem jelentésének meghatározásához.« [281. Ez legyen tehát az alaktani elemeztetésnél az első szempont: elemeztessünk egyes szavakat is, de feltétlenül végeztessünk alaktani elemzést összefüggő szövegben is, különösen akkor, ha tanulóink már valamennyien jártasak az alaktani elemzésben. Mint az elemzésben mindig, itt is a cél határozza meg a módot! Hogyan folyik az alaktani elemzés iskoláinkban? A legelső, ami szembetűnik, hogy az előző évekhez képest igen nagy a haladás ezen a téren. A tanulók az esetek nagy részében el tudják mondani, hogy egy-egy szó milyen alkotóelemekből épül fel, és sok esetben helyesírási problémákat is meg tudnak oldani alaktani ismereteik segítségével. De az eredmények mellett még itt is vannak hiányosságok. Míg a hangtani elemzésnél az öncélú fonetizálás jelentette a legnagyobb veszélyt, addig az alaktani elemzésnél ilyenként a formalizmus jelentkezik. Nevelőink gyakran nem hangsúlyozzák eléggé a tanulók előtt vagy maguk sem ügyelnek arra, hogy nem a formáns határozza meg a mondatbeli viszonyokat, hanem éppen ellenkezőleg, a mondatbeli viszonyok döntik el, hogy milyen végződést kell illesztenünk egy-egy szóhoz. A legsúlyosabb hiba sok esetben a nevelő felkészületlensége. A II. éves kiegészítő szakos — (vagyis már szaktanári oklevéllel rendelkező, kevés kivételével nyelvszakos) levelező hallgatókkal elvégeztettem egy egyszerű mondat s ezen belül a szavak alaktani elemzését. 27 304