Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Freud, mélylélektan, pedagógia

Röviden: minden álom: vágyálom Freud szerint. Amint a közmondás tartja: éhes disznó makkal álmodik. Persze ez a vágyálom-jelleg nem mindig szembeötlő, és Freud éles logikával azt igyékszik bizonyítani, hogy esetleg elfojtva, nehezen felismerhetően, — de minden álomban megvan ez a vonás. Az álomnak ez a vágy-álom jellege nem jelenti azt, hogy mindig szexuális vágyakról van szó, bár kétségtelenül a szexualitás e tekintetben is nagy szerepet játszik Freud elemzéseiben. Az álom elemzésekor az analizált személy az álom egyes elemeihez hasonló analóg élményeit keresi, majd igyekszik felkutatni az egyes álom-elemek rejtett asszociációit, az elfojtott tartalmakat, azért, hogy nyílt, „manifeszt" álomból kiindulva, eljusson az álom tulajdonképpeni értelméhez, a rejtett („latens") álomtartalomhoz. A manifeszt álom mindig az álom-munka eredménye. Ezt az álom-munkát, annak jellegét, derítik fel a különböző álomelemzések. Tartalmi szempontból nézve az álmoknak több típusát különbözteti meg, kiemeli pl. a zavarbaejtő meztelenségről, a hozzátartozó halálálról szóló álmokat és az eléggé gyakori, ún. vizsga-álmot. A vizsga-álomról megállapítja, hogy „ezek kitörülhetetlen emlékei azoknak a büntetéseknek, amelyeket gyermekkorunkban elkövetett, hibákért szenvedtünk*' el s amelyek így tanulmányaink két tetőfokán a szigorú vizsgálatok „dies irae, dies illa" alkalmával bensőnkben újból megrezdülnék. A neurotikusok ,,vizsga félelmét" is a gyermekkori szorongások erősítik meg. Ha pedig már nem vagyunk tanulók, nem — mint régen — a szülők és nevelők, vagy tanítók azok, akik büntetnek ..." A vizsga-álmok további magyarázatát szolgáltatta Freud egy kartársának megjegyzése, aki kiemelte azt, hogy tudomása szerint érettségi álom csak olyanoknál fordul elő, akik ezen a vizsgán átmentek, sohasem azoknál, akik megbuktak. E szerint a szorongó vizsgaálomról, amely akkor jelentkezik, amikor a következő napon felelősségteljes munka és felsülés lehetősége előtt állunk, mindinkább beigazolódik, hogy a múltból oly alkalmakat keres ki, amelyben a nagy, előző aggodalom jogosulatlannak bizonyult és a sikeres eredménnyel cáfolatot nyert. — A vizsga álmok vágyteljesítő jellege tehát valami felkészítés, a nehézségekre való felvértezés és vigasztalás szokott lenni. Van olyan eset is, amikor az ilyen vizsgaálmoknak rejtett szexuális értelmet tulajdonítottak [5]. Az álom-munka mechanizmusát feltárva, Freud megkülönböztette az elfojtott tudattartalmak eltolását (álombeli azonosítást, vagy egységes elemek széthasítását) a sűrítést és a szuhlimálást, az egyes élmények felismerhetetlenné váló átszellemítését, a konkrétumoknak szimbólumokká való feloldását. Az álombeli szimbólumoknak többféle tipikus és gyakori értelmét tartotta számon: a kalap pl. a nemi szervet szimbolizálja, az elgázolás és a lépcső a nemi érintkezést stb. Ez utóbbit pl. azzal magyarázza, hogy a két aktus — az onánia és a coitus — ritmikus karakterű (i. m. 276. lap). Freud az álom-szimbolikában nem az álmodó élményvilágától függetlenül, nem elvontan értelmezi a megfelelő szimbólumokat, hanem 221}