Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

Isten bizonyosan megáldja iparkodásomat; mert ő ollyan jó édes atya, aki az ő gyermekeinek mind azt megadja, a mi azoknak szükséges és javokra szolgál ... A kevés birtok mellett is lehetnek és vágynák is elég sok szép földi'örömeim. Aztán: ha itt nem bírok is gazdagsággal, az én Istenem örökkéntartó kincseket készített énnekem valahára a menny-országban.« [66]. A »Tanulságos és mulattató versek« c. részben található az alábbi ízetlen versike: »Az úrfi nem lát szükséget, Sok csömögét eszik, Gyakran kóstol vendégséget, Bort, kávét is iszik. Nekem nincsen más tartásom, Mint túróm, kenyerem: Még sincs nyavalyáskodásom, S vígan szökik erem. Sokkal is többet vigadok, — Bár dolgaim nagyok. Isten! szívből hálát adok, Hogy úrfi nem vagyok[67]. Az egyház neveléspolitikája fegyvert adott a gyarmattartó Habsburg-abszolutizmus kezébe; a dolgozó népet igyekezett betörni az adózás és a katonaállítás igájába, »öcsém, Gyuri, ne is félj a katonai élettől — olvashatjuk Edvi »erkölcsi oktatásaiban« —, hanem ha reád talál kerülni a sor, te is vidáman menj a bátvád után . . . Sőt még az is becsületedre válik, ha csonkítottan vagy sérülten (mint Invalid) térnél is haza . . .« [68]. »Adót fizetni ... és meghalni, kell az egész világon mindenütt; sőt nem egy országot lehetne nevezni, mellyben a parasztoknak végtelenül rosszabbul vagyon sorsuk, mint a magyarországi parasztoknak.« [69]. Ilyen szellemben nevelt a katolikus egyház a Habsburg uralkodóháznak és az uralkodóosztálynak engedelmes, a gvarmati és feudális kizsákmányolásba alázatosan belenyugvó, buzgó híveket. A tanító fegyelmezési eszközként alkalmazta a verés mindenféle fajtáját. Némely iskolában a tanítási időszak jórésze vesszőzéssel és botozással tel tel. A falusi tanítók a fájdalmat okozó büntetések változatos skáláját alkalmazták. »Felfogták például a deliquenst négvenhatan s úgy hajtatott rajta végre a siralmas ítélet. Vagy a bűnös kiállíttatott a pódiumra, hogy egv krétával vont körben egv lábon álljon, melléje állíttatván egy markosabb exekútor pálcával, ki a kioányvázottnak mindannyiszor a lábára ütött, valahányszor ez, az egy lábon állásban kimerülve, a másiknak földreeresztésével magán segíteni igyekezett. Az egyszerű térdeltetés érdektelenné vált; behozták tehát az ölből egy pár hasábfát s annak legmetszőbb hegy élén kellett a vétkesnek a térdelés büntetését kiállani. Rosszul írt a gyermek? Tenverére, s úgy az öt körmére kapott a vonalzóval, miáltal a kéz még reszketegebb s a toll könyű vezetésére még képtelenebb lett. Ha pedig vége lett az esztendőnek, nem ritkán az utolsó leckén az poroltatott ki, kit nyu221}