Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

szabb szünetek alatt csaknem mindent elfelejtettek abból, amit esetleg a tél folyamán fejükbe szedtek. így aztán még az iskolába járt gyermekek jelentős része is analfabéta maradt. A feudális terhek súlya alatt görnyedező pórnép nem szívesen járatta gyerekeit a gyakorlati hasznot alig nyújtó iskolába annál kevésbé, mert külön — nem egyszer magas — tandíjat is kellett fizetnie. így aztán hiába rágta Eszterházy püspök plébánosai szájába azokat az érveket, melyekkel elérhetik az iskolába járás fellendülését. A tanulók elmaradásának okai között elsősorban kell megemlítenünk, hogy a szegényebb szülők nem tudták megfizetni a magas tandíjat (solutio ... ab instructione parvulorum . . . pluribus parentibus onerosa et in mittendis ad scholas parvulis impedimentum ponebat). »Nem kicsi az iskolába járók fogyatkozása — olvassuk Mezőtárkánnyal kapcsolatban — legfőképpen abból kifolyólag, hogy a szegényebb lakosok a tanításért eddig az iskolamesternek fizetendő egy forintot sokalják.« Ugyanez az oka a gyerekek elmaradásának Domoszlón, Egerfarmoson, Erdőtelkén és más helységekben is. Eszterházy Károly egri püspök úgy akarta előmozdítani az elemi iskolák látogatottságát, hogy igyekezett leszállíttatni a magas tandíjat, s a tanítói járandóságnak ebből adódó csökkenését a községekkel kívánta pótoltatni. »Meghagyjuk tehát a kerületi alesperesnek, hogy ahol már áll elemi iskolaépület, ott egyrészt ügyeljen arra, hogy a kántor el legyen látva állásához illő évi javadalommal, s az ilyen kántort kötelezze arra, hogy a tanulókat minden egyéb fizetés nélkül ingyen tanítsa. S ha valahol azt tapasztalná, hogy a kántor kellő jövedelmekben bővelkedik, akkor őt — ha a dolog úgy követeli meg — segédtanító tartására is kötelezze . . . Ahol pedig a kántor nem tud illően megélni azon fizetés nélkül, amelyet a tanulók tanításáért külön kap, az ilyen helyeken tárgyaljon az alesperes a helység lakosságával a külön iskolaterem felépítéséről, ugyancsak a kántor évi fizetésének növeléséről is, hogy az elemi iskolásokat ingyen tudja tanítani.« Ezeknek a meggondolásoknak alapján a püspök Mezőtárkányban az egyházlátogatás alkalmával elrendelte, hogy a község ezután adjon a tanítónak évenként kilenc forintot és két öl szalmát a gyermekek tanítása fejében, s a tanító ezért a fizetésért köteles lesz a helység minden lakosának a gyermekét minden külön fizetség nélkül ingyen tanítani. S ha ő maga nem elégséges hozzá, abban az esetben tartozik maga mellé segédtanítót fogadni. Egerfarmos leányegyházban pedig úgy szabályozta a püspök a tandíjfizetést, hogy ha valaki két gyermekét járatta iskolába, akkor mind a kettő után csak egy forintot kellett fizetnie éppúgy, mintha csak egy gyermeket járatna. Hogy Domoszlón is megnöveljék az iskolát látogató tanulók számát, a püspök az iskolamester addigi fizetését, — amelyet a szegényebb lakosok nem tudtak leróni, s ezért gyermekeiket az iskolába küldeni elhanyagolták —, egy-egy tanuló után évi 30 krajcárban állapította meg. Ugyanígy redukálta a püspök a tanítónak járó tandíjat 30 krajcárra a pétervásárai járás több falvában is, pl. Balián, Bocson, Bodonyban, Erdőkövesden, Váraszón, Ivádon, Istenmezején, Recsken, 166