Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

Ezek szerint Heves megyében 1767-ben mintegy 114 falusi elemi iskola fennállásáról van tudomásunk — legalább is papíron! Az anvaegyházakban már mindenütt volt iskola, a leány egy házakban azonban rosszabbak az állapotok. Bár a visitatio canonicák adatai hézagosak (Eger és néhány falu lakosságának számadatait nem közlik), hozzávetőlegesen mégis megállapíthatjuk, hány lakosra esett 1767-ben egy iskola: Járás Lakosság ISKOLA Hány lakosra esiik egy Ebből prot. iskola kat. iskola I. Egri járás 15.408 24 642 642 (Eger kivételével) II. Gyöngyösi járás 26.755 27 —990 990 III. Hevesi járás 12.316 22 1 560 586 IV. Pótervásárai járás 10.060 30 — 335 335 V. Tiszafüredi járás 9.184 11 5 835 1.530 összesen: 73 733 114 6 647 682 Ha a Heves megyei elemi oktatás állapotát mérlegeljük, nem szabad elfeledkeznünk arról a körülményről, hogy a tanító megléte még nem jelentette egyúttal a ténylegesen folyó oktatómunkát is. A megye mintegy 114 falusi elemi iskolájából (az egri iskolák nincsenek benne ebben) 108 róm. kat. hitfelekezeti volt (94,5%) és 6 protestáns (5,5%). Az iskolák építése a gyakorlat szerint a földesurak kötelessége volt. A helytartótanács 1732 március 28-án kiadott rendelete »a vallás ügyének és a lelkek javának előmozdítására« úgy szólt, hogy a földesurak kötelesek gondoskodni a lelkészi és iskolaépület jókarban tartásáról ott, ahol már felépült, ahol pedig még nincs, a lelkész és iskolamester részére kellő lakhelyül megfelelő telket hasítsanak ki, az épületet építtessék fel, a jókarban tartásáról gondoskodjanak [15j. Ennek megfelelően Barkóczy Ferenc egri püspök statutumai is kötelezték a földesurakat, hogy ahol már a plébánosi vagy iskolamesteri ház áll, azokat mindig jó állapotban őrizzék meg; ahol pedig még nincsenek ilyen épületek és még nem hasítottak ki telket, ezeken a helyeken a plébánosi rezidencia és az iskolamester lakása részére telket, aztán szántóföldeket és más, ilyen házakhoz való fundust hasítsanak ki és jelöljék ki a plébánosnak vagy az iskolamesternek, s legyen gondjuk a szükséges lakások felépítésére és jókarbantartására. A helységek lakói pedig kötelesek az ilyen földeket ingyen megművelni és a velük kapcsolatos egyéb szokott munkákat teljesíteni [16]. A kegyúri alapítás azt jelentette, hogy a földesúr telket és esetleg még tanítói lakás céljára házat vagy építőanyagot adott. De ha végiglapozzuk az 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv lapjait, mindenütt azt találjuk, hogy az iskola felépítője és karbantartója maga a község (erector et conservator est pagus), nem pedig a kegyúr. Egyetlen egy kegyúr által felépített iskolával sem találkozunk még ebben az időben. Mivel pedig a jobbágyfalvak nyomasztó szegénysége nem tudott megfelelni a rá hárított súlyos kulturális feladatoknak, így az iskolába 162