Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

ban református lelkészek találhatók, a lakosság túlnyomó része is református (Poroszló, Kisköre, Sarud, Tiszafüred, Tiszanána, Tiszaörs stb.). A Tiszavidék rekatolizálását Erdődy Gábor egri püspök (1715— 1745) tüzzel-vassal folytatta. A protestánsok visszatérítésének »módszerei« közül nála is megtalálhatjuk az erőszakos templomfoglalásokat. Elűzte, földönfutóvá tette a lelkészeket, elkergette, áttelepítette, elvándorlásra kényszerítette az áttérést megtagadó protesáns jobbágyokat [9]. Ezenkívül megmutatkozott a protestánsok állandó mellőzése, háttérbeszorítása, korlátozása az egri püspökök iskolapolitikájában is. Erre vonatkozólag igen sokatmondó Pyrker érseknek 1828 Szent György-hava 9-én kelt körlevele, amelyben többek között ezeket írja: «-.... Számos öröm tárgyak között, mellyeket nékem az Egri Megye mint kedves Jegyesem, kormánya át-vételével nyújtott, nem utolsó vala az: hogy noha sok nyomai mutatkoznának még Hazánk ama szerencsétlen századjainak, mellyekben Eger Fő-Pásztori a Tanácsnoki Káptalannal együtt székekből száműzve, a reájok bízott nyájat tévelygésre hagyni kéntelenítettek; mindazonáltal halhatatlan emlékezetű Elődeim és mellettek serénykedő Káptalan buzgó adakozásai által a Keresztény Katolika Hit olly gyámokra talált, mellyel által annak virágzata s terjedése valamint eddig, úgy ezentúl is biztosíttatik. Hogy egyebet ne említsek, ki nem látja egy pár Érseki Elődim buzgóságának világos nyomait, kik a Katolika hitnek, más hitűek között jentartása és terjedése tekéntetéből számos iskolákat, s azokba Tanítókat állítottak? kiknek vigyázások, s oktatások által elébb olly gyakor hittül szakadások száma szembetűnőleg kevésbre vétetvén...« [10]. A katolikus egyház és az uralkodóosztály a falusi elemi iskoláztatással csupán azt kívánta biztosítani, hogy a vallásnak buzgó híveket neveljen. Az iskoláztatás célja ebből kifolyólag elsősorban és döntő mértékben a vallásos nevelés és csak alárendelten bizonyos világi műveltség nyújtása. »Amiben a parasztot szellemi téren részeltetni hajlandó, nem több, mint elkeseredés-tompító, mozgolódás-leszerelő lelki mákony.« [11]. A katolikus egyház azt igyekezett elérni, hogy a jobbágy anyagi és szellemi igénytelenségben morzsolja le nehéz napjait, s majd a túlvilági üdvösség kárpótolni fogja minden földi nyomorúságért. Nyugodtan vonatkoztathatjuk ide is Horárik Jánosnak az 1840-es években írt sorait: [12], . .. A nép a jómódúak minden boldogságának forrása ... A szegény nép fizet földesurának készpénzzel, fizet testével, fizet idejével; adózik és dolgozik a megyének; fizet és dolgozik a községnek; fizet és dolgozik a papnak; adózik és dolgozik az országnak; fizet és szolgál a királynak; táplálja a katonaságot és fizeti a zsoldját; a nemességre ruházza minden polgári és számos emberi jogát, ugyancsak a nemesség javára lemond minden méltóságról, minden hivatalról, előnyről és előjogról; eszét és akaratát átruházza a papságra: fiai vérével adózik a szoldateszkának és így önmaga őrködik saját szolgaságán és védelmezi urainak hatalmát önmaga felett és önmaga ellen. A nép, a buta, jó nép vágja ki erdeinket, készíti el kenyerünket és ruháinkat, építi házainkat, melegíti szobáinkat, ő izzadja ki a gazdagok fény156