Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

űzését, röviden: feláldozza magát a közösség jólétéért. És mindenekért mi a fizetsége? Rongyokba burkolódzik, éhezik és szomjazik, gyakran az állatok mellett hál, és mert mindenki felette áll: mindenki, mint valami nem emberi lényt, meglovagolja, kiszipolyozza, lenyírja, lenyúzza és a végén, hogy meg ne őrüljön — az éggel és a halál utáni boldogsággal vigasztalják . . .« Már a paraszt anyagi- és munkaerejének nagymértékű kizsákmányolása -is lehetetlenné tette a magasabb kulturális igények kielégítését. Másrészt a paraszt sem érezte magáénak az iskolát, s a helyett, hogy a gyakorlati hasznot alig adó iskolába küldte volna gyermekeit, inkább a mezei munkára fogta őket. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy a Heves megyei falusi lakosság kulturális életszínvonala igen alacsony volt Mária Terézia korában, s egyáltalán a feudalizmus rendszerében. A magasabb kultúra forrásai elől elzárták a jobbágy népet; a műveltség monopóliumát az uralkodóosztály a maga számára tartotta fenn. E korszak viszonyainak és iskolapolitikájának levéltári anyagon épülő, részletes feldolgozását nyújtja Fináczy Ernő, A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában (Bp, 1899—1902, I—

II. k.). Országos szempontból nem kerülte el figyelmét olyasvalami, ami nélkül az oktatásügy és nevelésügy ezen korbeli történetének elvi kérdései kellőleg meg nem érthetők. Mivel azonban Finánczy a helytartótanács, sőt a kancellária egész levéltára alapján ismerteti az uralkodó iskolapolitikáját, a tipikus, közös vonások kiemelésével mellőzi a helyi, specifikus jelenségeket. Ö maga is beismeri, hogy a »vidéki levéltárakat csak legkisebb részökben használhatta fel«. A helytörténeti kutatók feladata lesz — szerinte — »a képet a helyi vonatkozások szempontjából jobban kiszínezni«. [13]. Mi a helyi, specifikus jelenségek kielemzését elsősorban gróf Eszterházy Károly egri püspök 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve alapján kívánjuk elvégezni. A vizitációs jegyzőkönyv adataiból az alábbi falusi népiskolák létezését állapíthatjuk meg: [14]. Plébánia Leányegyíház Lakosság Iskolamester neve I. Egri járás: 1. (Fel-) Debrő 880 Pots Mátyás 2. Verpelét 1.323 Pots Pál 3. Aldebrő 707 Mislikovski János 4. Domoszló 804 Pitlicih Mátyás 5. Vócs 486 Gyüni János 6. Martkaz 547 Vadinyi Józseif 7. Egerszalók 665 Pelczman József 8. Szólát 545 Bodor János 9. Bakita 417 Kovács János 10. Felsőnána 637 Hulinaj János 11. Szentmaria 245 Jobbágy Miklós 12. Füzesabony 1.204 Száz András 13. Dormánd 500 (harangozó tanít) 14. Bessienyő 1.214 Kőtenyi István 15. Kál 1.070 Besisenej József 16. Bod 381 Faragó István 167