Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

f) fagy iránti ellenállóképesség, g) hőség és aszálytűrőképesség, h) kisebb tenyészterület igény, i) a növényállomány kiegyenlítettsége. VI. Fajtaheterózis (fajtahibrid)-kukoriea vetőmag termelése A fajtaheterózis (fajtahibrid)- nemesítés évszázadunk egyik legnagyobb vívmánya. A fajtaheterózis (fajtahibrid)- kukorica termesztése egyszerű, különleges szakismeretet nem kíván, bárki könnyűszerrel elvégezheti és egy év után máris komoly eredményt érhet el. A fajtaheterózis (fajtahibrid)- kukorica vetőmagját ugyanúgy kell elvetni, ugyanolyan agrotechnikával kell megművelni, mint a közönséges, vagy a régebbi nemesített kukoricát. Sőt arravonatkozóan is van már több tapasztalatunk, hogy a heterózis (hibrid)-kukorica jobban bírja a külteljesebb, mostohább viszonyokat, mint a nemesített fajták. A fajtaheterózis (fajtahibrid)-kukorica nem más, mint két fajta keresztezése. Ilyen fajtahibridek a következők: 1. Óvári 1. sz. korai fajtahibrid (Mf*xFB). 2. Óvári 3. sz. középkorai fajtahibrid (Mf*xFk). 3. óvári 4. sz. középérésű fajtahibrid (Mf* x Fm). 4. óvári 5. sz. középkorai fajtahibrid (FkxA). *-al jelzett Mf. fehér és hibridjei az elmúlt két évben erősen nigrosporások voltak és ezért előállításuk kormányintézkedésre egyelőre szünetel. Heves megyében az Óvári 1. sz. (Ó. 1.) korai fajtahibrid igen Jó eredménnyel volt termeszthető. 1956. év tavaszától az Óvári 5. sz. (Ó. 5.) középkorai fajtahibrid termesztésére térünk át. Ez a fajtahibrid megyénkben már szept. végére, okt. elejére beérik. A fajtaheterózis (fajtahibrid)-,vetőmag előállításának tudnivalói: 1. A heterózis vetőmagelőállító tábla kiválasztásakori ügyelni kell arra, hogy a közelben ne legyen más kukorica, mint az apaként alkalmazott fajta. Idegen fajta előírt távolsága 500 m. A porzós (hím) virágzatból a virágport a szél több kilométerre is elviheti, de a vizsgálatok szerint normális körülmények között 200 m távolságban már csak 5 százalékos idegen megporzás érvényesül. Ha fasor, szélvédő erdősáv, erdő, domb, hegy van a kukoricatábla közelében, úgy a szigetelési távolság 150—100 m-ig csökkenthető. Ha ilyen lehetőségeink nincsenek, akkor az idegen virágpor káros hatásától úgy védekezünk, hogy az uralkodó szél irányában az apafajtából 15—30 soros köpenyvetést alkalmazunk. Ebben az esetben 150—200 m szigetelési távolság is elegendő. 2. A heterózis vetőmagelőállítást lehetőleg jó kukoricatermő talajon (homokos, vályog, középkötött vályog) és minél jobb agrotechnikával végezzük. Sovány, egyenetlen, sülevényes, tavaszi szántásban, drótféreg által fertőzött területen egyenetlen lesz a kukorica fejlődése, a címerhányás nagyon elhúzódik, ami a lecímerezési munkát nehézkessé és költségessé teszi. Drótférges talajban, ahol a feltalaj átvizsgálása570;