Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

kor négyzetméterenként 4—5, vagy ennél több drótféreg található, ott ne termesszünk heterózis vetőmagot, de semmiféle kukoricát sem. 3. A vetést idejekorán végezzük, megyénkben a kukorica vetésének ideje: április 20—30 között van. Legalkalmasabb vetési idő, amikor a kajszi barack elvirágzóban van, vagy a cseresznye, kökény javában virágzik. Ne vessünk sekélyen. Könnyebb talajon 8—10 cm mélyen is vethetünk, kötöttebb talajon 6—7 cm mélyen. A korai vetés jó biztosítéka a jó beérésnek, míg a megkésett vetés fejlődése és érése is megkéshet, és ilyenkor a termés nem lesz teljesértékű vetőmag. 4. A vetést váltakozó sorokban végezzük olymódon, hogy egy sor apasor után két sor anyasor következzék. Az apafajta egy-egy sora két anyasort is ellát virágporral. A heterózis vetőmag csak a lecímerezett anyasorokon terem, 1:2 arányban vetve a sorokat, a tábla termésének nem fele, hanem kétharmad része lesz értékes heterózis vetőmag. Az apasorokon az apának használt fajta fajtiszta vetőmagját kapjuk. 5. Az apafajta vetőmagjához 2 százalék napraforgót keverjünk, amely biztos jelt ad keléskor, fejlődéskor, de főleg címezeréskor, hogy melyik sorokban kell a címert meghagyni. Egyeléskor kb. 15—20 lépésnyire egymástól 1—1 napraforgót hagyjunk meg, így az apa- és anyasorokat nem keverjük össze. A kukorica növényápolási munkáit végző dolgozókat előzőleg oktasuk ki a jelölés módjáról, valamint tanítsuk meg őket a címerezési (katszrálási) munka technikájára. A címerezési munkát így meggyorsítjuk és biztossá tesszük. 6. A vetést géppel végezzük, mert kézzel vetve könnyen adódik alkalom a sorok összecserélésére. Jó karban lévő, rendesen kitisztított, lehetőleg 3. vagy 6 sort vető gépet válasszunk. A 3 sort vető gép magládáját két, gondosan elhelyezett választófallal 3 részre, a 6 sort vető gép magládáját pedig 4 választófallal 5 részre osztjuk. A választófalak megakadályozzák a magládában az apa- és anyamagvak összekeveredését. Három soros vetőgépnél a két szélső csoroszlya az anyafajta, a középső pedig az apafajta magját vesse. A hatsoros gép 1., 3., 4., 6. csoroszlyája az anya-, a 2. és 5. csoroszlyája pedig az apafajta vetőmagját vesse. A vetőgép megfelelően beállítva, a gépi vetés ugyanabban a gyors ütemben mehet, mint a közönséges üzemi kukoricavetés. 7. A növények vetésének sor- és növénytávolsága (tenyészterülete) ugyanakkora, vagy valamivel kisebb, mint a tiszta fajtáknál. A simaszemű fajtákat általában: 60—65—70 cm sortávolságban vetjük és 45— 50—55 cm növénytávolságban egyeljük ki. A lófogú fajták sortávolsága: 70—75—80 cm, növénytávolsága: 50—55—60 cm. 8. A vetőgépet járassuk ki a tábla széléig, forgót ne hagyjunk. Ha ez nem lehetséges, akkor a forgót alacsony növésű növénnyel vessük be (bab, borsó, köles .szudáni fű, tök), amely növény már a kukorica előtt lekerül. Azért vetünk más növényt forgóba, nehogy az anya- és apafajta növényei összekeveredjenek. 9. A heterózis vetőmag előálítása során a legfontosabb munka az anyasorok címereinek eltávolítása, az úgynevezett címerezés, v. kasztrálás. Helyes címerezés az, amikor az anyasorokon a címerek (porzós virágok) megjelenése után 1—2 napon belül a címereket kihúzgáljuk, A címerek levágása nem jó, mert gyakran előfordul, hogy a levágást magasabban végeztük és a buga (címer) legalsó oldalágai ott maradtak és bőven hullatták a virágport. A címer már akkor kihúzható, ha annak még csak felerésze látszik. Az első címerezést 2 nap múlva kövesse a második, majd a harmadik és ha szükséges, még a negyedik munkamenet is. A címerezésnél a lényeg az ,hogy az időközben kibújó címereknek ne legyen ideje virágpor hullatásra. 593;