Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a Bükk-hegység mész-köveinek ismeretéhez

Dr. SZŐKEFALVI-NAGY ZOLTÁN tanszékvezető docens: ADATOK A BÜKK-HEGYSÉG MÉSZKÖVEINEK ISMERETÉHEZ Hazánk hegységei közül a Bükköt tarthatjuk a legmagasabbnak annak ellenére, hogy a Mátra két) kimagasló csúcsát (Kékes 1014 és Galyatető 965 m) a Bükk egyik orma sem szárnyalja túl. (Istállóskő 959 m). Megilleti azonban a legmagasabb hegység elnevezés, mert a Bükk átlagos magassága messze túlszárnyalja hazánk hegységeit. Akkora magasságokat, mint a közel 20 km hosszú és 5 — 6 km széles, 600 — 950 m magasságú Bükk-fermsík. összefüggő földtani egységben legközelebb csak a Kárpátokban találunk. A Bükk nemcsak magassága alapján különül el hazánk többi hegységeitől. Szerkezeti és rétegtani kifejlődése is nagyon elüt azoktól. Vadász Elemér megállapítása szerint: „Minden vonatkozásban a többi magyar hegységgel szemben idegen szerkezeti egység". 1 A Bükk rétegtani kifejlődését tekintve, a Kárpátok belső övéhez hasonlít. A Kárpátok íven belül a legnagyobb rokonságot a Szepea — Gömöri Érchegységgel mutat. A Bükk tehát, bár látszólag folytatása a Magyar Középhegység vonulatának, szerkezete alapján élesen elkülönül attól. Hegységszerkezete gyűrt-pikkelyes. Idősebb, részben átalakult eruptív kőzetekből és túlnyomóan idősebb üledékes kőzetekből épül fel. A Bükk-hegység, szerkezeti önállósága miatt nehezen illeszthető be környezetébe. A rétegek sorrendjének és korviszonyainak megállapítása Schréter Zoltán nevéhez fűződik. 25 Üjabb megfontolások és kövületek alapján Balogh Kálmán 67 a Bükk déli oldalát felépítő üledéktagokat középtriásznak (ladininak) határozta meg. Sok részletkérdés vár azonban még ma is tisztázásra. Többékevésbé ma is helytálló Stäche osztrák geológusnak 90 évvel ezelőtt tett megállapítása, hogy a Bükk-hegység egyike a legnehezebb és leghálátlanabb területeknek, a rétegek sorrendjének meghatározása ipedig igen nehezen megoldható geológiai probléma. A felszabadulás után erős iramban indult meg a Bükk földtani vizsgálata. Ezeknek a vizsgálatoknak kiegészítéseként kívánok a Bükk-hegység üledékes kőzeteinek kőzettani vizsgálatához adatokat szolgáltatni. Ez alkalommal a Bükk-hegység legjellegzetesebb kőzetféleségére, a mészkőre vonatkozó vizsgálatai eredményeimet közlöm. 554;