Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a Bükk-hegység mész-köveinek ismeretéhez

A Bükk morfológiai megjelenésében ugyanis uralkodó szerepű a mészkő. Az összes kőzetek mennyiségéhez viszonyítva, a mészkő ugyan nem tesz ki többet, legfeljebb 50 százalékot; a többi 50 százalék azonban igen sokféle kőzetből tevődik össze. A mészkő kőzettani vizsgálata azért is lényeges, minthogy a Bükk kőzeteinek ősmaradvány-szegénysége miatt ez adhat támpontot a kőzetek földtani korára, képződési módjára, valamint a lerakódás óta bekövetkezett változásokra vonatkozóan. A Bükk-hegységben előforduló mészköveket Schröter Zoltán kormegállapítása alapján tárgyalom. Vizsgálati anyagom többségét a Bükk nyugati felében gyűjtött anyag képezte, összehasonlítás céljából azonban a keleti Bükk kőzeteiből is gyűjtöttem vizsgálati anyagot. 1. Felső karbon. A Bükk északi oldalán több helyen sötéts'zínű mészkövet találhatunk, amely Nagyvisnyónál előforduló, Vadász E. 8 és Rakusz Gy. 9 meghatározott kövületek alapján biztosan karbonba sorolható. Agyagpalával váltakozó rétegekben fordul elő. Ez a mészkő jellegzetes, egész sötét, szinte fekete színű. Általában kövületszegény, egyes helyeken, így a jelenleg fejtés alatt álló kis kőfejtőben azonban igen sok kövület-töredék ismerhető fel bennük. A kövületek is át vannak kristályosodva, de világosabb színükkel kiválnak a sötét alaipkőzetből. Vékony csiszolatlan átlagban 0,01 mm nagyságú kaicitszemcsék láthatók. Nagyobb kristályok csak ott jelennek meg, ahol a kövületek átkristályosodása folytán keletkeztek, valamint a repedéseket kitöltő anyagban. Ezeknek sűrű nyomási ikerlemezettsége azt árulja el, hogy kialakulásuk óta nagy nyomásnak voltak kitéve. A kőzet vegyi összetétele több elemzés középértékeként a következőnek adódik: A kőzetelemzésekben Fux V. 1

0 által leírt módszert követtem. Az oldhatatlan maradék mikroszkópi vizsgálata lényeges eredményt nem adott. Sötét, alaktalan szemcsék grafitos, agyagos maradványokra engednek következtetni. 2. Felső perm. Kövületek alapján elsőnek Vadász E. 8 bizonyította be, hogy a Bükk-hegységben permi rétegcsoport ia előfordul. A felső karbon és a permi képződményeket a természetben élesen szétválasztani nem lehet. Kőzettani szempontból ezek a feOldhatatlan maradék Higroszkópos víz Fe

20

3 és A1

20

3 CaO MgO Izzítási veszteség 2,07% 0,09% 0,83% 53,60% 0,64% 42,87% 555;