Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai

találhatók. A nyugati tudósok tekintélyes száma mellett csak egy néhány magyar névvel találkozunk. Eötvös Loránd és Jedlik Ányos neve minden tankönyvben szerepel, a többiek (Déry, Bláthy, Zipernovszky, Puskás, Kandó, stb.) már ritkábban, vagy egyáltalán nem. Dicséretes kivétel ez alól az a néhány könyv, .amelyik történeti áttekintést ad egyes fejezetek után, ebben már bővebben szerepelnek magyar nevek is. Ilyen pl. Csekő-Jeges Természettan a líceum IV. osztály számára c. könyve. De pl. sehol nem találkozhatunk Bródy Imre nevével, valószínűleg vallási (faji?) szempontból nem volt „méltó" a megemlítésre. Az oroszok közül Lenz neve az indukcióval kapcsolatosan majdnem minden tankönyvben szerepel, de ellentétben ,a nyugati tudósokéval, akiknek nemzeti hovátartozásuk majdnem mindenütt fel van tűntetve, Lenz orosz voltáról említés nem történik (legalább is az általam áttanulmányozot tankönyvek egyikében sem.) III. Ha most már felvetjük a kérdést: valóban olyan „objektív", politikamentes, „propagandamentes" volt-e a Horthy-korszak fizika tanítása, mint amilyennek hirdették, mint aminek hangoztatásával pl. a felszabadulás után évekkel is az iskolák államosítása ellen harcoltak, könnyű belátnunk, hogy nem ilyen volt. Kötelezően az uralkodó osztály világnézeti nevelését kellett szolgálnia. S mivel a tárgy természete szerint ennek ellenkezőjére alkalmasabb, gondos lefaragásokkal, elhallgatásokkal, a hozzátartozó társadalmi kérdésektől való sterilizálással, ezenkívül néhol misztikus következtetések erőszakos ráhúzásával, stb., erre alkalmassá próbálták tenni. így azután materialista jellegét a gyermeki agyban sikerült elhomályosítani. Hogy milyen mértékben, az mindig a fizikát tanító tanáron múlott. A tanárok nagy része, ha mást nem is tehetett, igyekezett elkerülni tárgyában a misztifikációt, s a puszta tények tanításával igyekezett megéreztetni a tanulókkal, hogy a természet objektív és az emberi vélekedésektől független. Sajnos akadtak, főleg a felekezeti iskolákban, de az államéban is, akik egyenesen ambicionálták, hogy a fizikát az idealista-fideista világnézet kiszolgálójává alacsonyítsák. „A mai, új fizika irányzatát a keresztény felfogásra kevésbé ártalmasnak tartjuk — írja Péch Aladár.

3

1 A megnyugtató vélemények szerint ui. az új fizika tönkretette a materializmust. Az atomszerkezet tanulmányozása kiderítette, hogy az anyagi világ nem puszta élettelen gépezet. Inkább alacsonyabb rendű szellemek világa (kiemelés tőlem. Szerző). Az anyag nem valami végső létező, £5