Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai

Ugyanez a tankönyv a heliocentrikus és geocentrikus rendszer küzdelméről a következőket írja: „Rendkívül heves tudományos és vallási vita indult meg a kérdés körül, amelyben a kor legjelesebb tudósai vettek részt." (130. 1.) Eléggé summás elintézése ugyan ennek a rendkívüli jelentőségű küzdelemnek,, mely egészen az 1800-as évek elejéig hullámzott, de mégis van benne valami pozitív mag: a gondolkodó fejben kérdéseket^ ébreszthet: miért volt olyan rendkívül heves a fellángoló tudományos vita (hiszen pl. a körül a kérdés körül, hogy a levegőnek súlya van, vagy hogy a fény terjedéséhez is kell idő, semmiféle különösebb „heves" tudományos vita nem indult), és miért indult meg egy tudományos kérdés felett vallási vita? Nagy kérdés természetesen az, hogy ha ezeket felvetette egy-egy gondolkodó fő, vajon milyen feleletet kapott? Ugyanerről a kérdésről azonban ilyen megszövegezésben is olvashatunk: „Elméletét ..(ti. Kopernikus. Szerző megj.) adatokkal nem tudta még kellően igazolni, azért heves ellenzői is voltak, míg későbbi kísérletek igazolták a tengely körüli forgást." 2

7 Az, hogy Kopernikus a Föld forgásáról szóló elméletét adatokkal nem tudta kellően igazolni, valóban iga-z. Hogy emiatt sokan nem fogadták el az elméletét, ez is igaz. De a „heves" ellenzők nem ezek sorából kerültek ki, hanem olyanokból, akik nem voltak hajlandók belenézni Galiléá távcsövébe, nehogy meglássák a Jupiter holdjait, akiket a tények sem zavartak abban, hogy hevesen ne ellenezzenek mindent, amit Arisztotelész és a biblia nem tartalmaz. Ebben a megfogalmazásban a tények megint elkenődnek. A kérdés csak úgy vetődik fel, mintha csupán egy szoros tudományos vita zajlott volna le, holott mint ismeretes, e kérdés a máglyák tüzét is meggyújtotta. De azok a tankönyvek, amelyek akár csak ilyen formában is, mint az idézettek, egyáltalán felemlítik, hogy a Naprendszer szerkezete körül „valami" vita volt, szinte haladónak, de mindenesetre bátornak nevezhetők a szellemi inkvizíciónak horthysta korszakában. A tankönyvek tekintélyes százaléka ugyanis egyetlen szóval említést sem tesz erről a kérdésről, inkább tudatosan elkerüli, nyilvánvalóan azzal a meggyőződéssel, hogy erről felesleges tudnia a jövő értelmiségének. Ismételten vissza kell térnem a hőelmélet második főtételével kapcsolatosan a hőhalál-elmélet kérdésére. Olyan értelemben, mondhatnám, olyan együgyüen kifejtve, mint azt az előbbiekben már olvashattuk, sehol másutt nem találjuk meg. Azok a téves általánosítások, amelyek ennek „tudományos" alapját képezik, amelyeket ekkor magasabb helyről is tendenciózusan 82