Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai

rázni, hogy az egyház 1920 és 1945 közt is ugyanazt a hatalmi politikát folytatta, mint annakidején a Galilei kérdésben. „A világrendszerekről szólva utalunk a geocentrikus rendszerben jelentkezett nehézségekre, amelyeknek kiküszöbölést adta a kiino.uló pontot a heliocentrikus felfogás kifejlesztéséhez." 2

5 ' Ez — más szóval — azt jelenti, hogy kifejtjük, milyen jelenségeket nem tudott a geocentrikus rendszer megmagyarázni. Megvilágítjuk, hogyan próbálták a jelentkező nehézségeket áthidalni különböző magyarázatokkal, melyek azonban a földközéppontúságot, mint lényeges vonást megtartották. Majd rámutatunk, hogy az újabb megfigyelések végül is olyan nehézségeket támasztottak, amelyeket csak úgy lehetett áthidalni, ha nem a Földet tették meg a bolygórendszer középpontjának, hanem a Napot. Ez valóban praktikus megoldás. Tudományos is, egyben kimarad belőle minden „kényes" részlet, például az is, hogy' ezt a természetesnek látszó tudományos előrelépést évtizedekig az inkvizició módszereivel, majd évszázadokig szelídebb eszközökkel (indexre tétellel) próbálta elterjedésében megakadályozni az egyház. Ez a „szalonképessé", vagy legalább is iskolaképessé tett, kérdés pusztán elvont tudományos vitának tűnik fel a tanuló előtt, és semmi káros következtetés levonására nem ad alkalmat. Sajnos éppen egy ebből a korból (1941-ből!) származó tankönyv igazolja, hogy ez az ilyen módon sterilizált probléma nemcsak a tanuló, sőt nemcsak az ún. nagyközönség, hanem még egyes tanárok előtt is „én így gondolom" — ,,te úgy gondolod" jellegű vitának látszik, és semmi többnek. A Naprendszer szerkezetének kérdéséről így ír egy gimnáziumi tankönyv: „De a Földről nem lehet úgy kinézni, mint a vonatból egy harmadik, nyugalomban levőnek tekinthető tárgyra, hogy megállapítsuk, a Föld mozog^e, vagy a Nap. Ezért nem lehet eldönteni, vajon Ptolemaiusnak, vagy Kopernikusnk van igaza."

2

6 A szerzőnek arról a kétségéről nem is beszélek, hogy ilyen gondok gyötrik: vajon a Föld mozog-e, vagy a Nap? Ennek a kérdésnek az állásáról 1941-ben már bármelyik tanítványa felvilágosíthatta volna. De az a megfogalmazás, amelyik azt a látszatot kelti, hogy lehetséges, hogy mégis csak a ptolemaiosi rendszer az érvényes, közönséges félrevezetése a tanuló ifjúságnak. Annál kevésbé érthető ez a megfogalmazás, mert ugyanezen az oldalon egész tudományos objektivitással mondja, hogy: „a világegyetemben tehát nincs sehol egy nyugvó, mozdulatlan pont. örök helyváltozás, mozgás van mindenütt." Egy oldalon az előbb idézett szöveg és ez, több mint érthetetlen. 6 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve