Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai

a minél inkább hőeréilyé vató alakulás. (Vegyi egyesülés, ütközés, súrlódás mind hőt hoz létíre). Ez eredményezi, hogy a világ erélytartalmának mind nagyobb hányada a hőerély. A hőerély azonban az entrópia legnagyobbságára törekszik, vagyis arra, hogy minél egyenletesebben oszoljék el a (nagyon kicsiny) kiegyenlítési hőfokon. A csillagok, napok kihűlnek, miközben környezetüket melegítik. Ilyen módon a hőfokkülönbségek kezdeti legnagyobb értékekről bizonyos kiegyenlítődésre törekszenek, vagyis az entrópia egy kezdeti legkisebb értékről legnagyobbra. l'Ijabb elméletek egyéb (ma még ismeretlen) erélyfajok bevonásával igyekeznek ezen időtartamot meghosszabbítani, de végelemzésben is rendíthetetlenül áll a tény, hogy a világegyetem életének volt kedete és lesz vége." 2

0 Iskolapéldája ez a teológia szempontjából célszerűen felhasznált tudományoskodásnak. Nem feladatom most a már rég tarthatatlan hőhalál-elmélet cáfolása, csupán rá akarok mutatni, hogy a) elhallgatja, hogy az entrópiatétel csak zárt fizikai rendszerre vontkozik; b) ennek következtében a viláegyetemet teljesen indokolatlanul zártnak tételezi fel; c) elhallgatja, hogy az energiaszétszóródás kezdőpontjára a számítások olyan rövid icfőt eredményeztek, ami kézzelfoghatólag rövidebb, mint a Naprendszer minimálisnak elfogadható életkora; de viszont ügyetlenül megemlíti, hogy ma még ismeretlen energiafajok bevonásával igyekeznek ezt az időtartamot meghosszabbítani; d) végül is kiböki, hogy akárhogyan is áll a dolog, a lényeg az — s ezt el is hisszük neki —, hogy a világegyetem életének volt kezdete és lesz vége. A végén még nyomatékosan megállapítja: „A világegyetem új kikezdéseket tartalmaz s kívülről jött indításokat tételez fel." 2

1 Ha a tankönyvek fizikája ilyen módon meg is van szelídítve, úgy, hogy a lehető legkisebb veszélyt jelenti a fideista világnézet számára, még mindig fennáll a veszély, hogy „más" helyről valami nemkívánatos dologról értesül a nyiladozó értelmű gyerek. Ez sem kerülte el a figyelmet. „Fordítsunk különös gondot a népszerű tudományos munkákban, folyóiratokban, újságcikkekben s a növendékek olvasmányaiban előforduló, s a katolikus világnézettel látszólag, vagy valóságban ellentétben álló kérdések helyes értelmezésére.".

2

2 Nem azért kell a fizika tanárnak tehát felfigyelnie a népszerű tudományos munkákra, hogy ha azok téves szakmai ismeretet közölnének, félre ne vezessék a gyereket, hanem azért, hogy mindazt, ami — valljuk be, természeténél fogva — ellentétben áll a katolikus világnézettel, helyesen értelmezze, vagyis 78