Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai

mint fentebbi példákból láttuk, kigyomlálja belőle a tudományt és megtöltse a helyét misztikummal. Ez volt tehát a helyzet a fizikaoktatás terén általánosság­ban a Horthy-korszakban, a magyar fasizmus negyedszázados uralma idején. A következő kérdés az, hogyan nyilatkozott meg ez kon­kréten a fizika tanításában a tanított fizika-anyag területén? II. Vizsgálódásunk e másooíik részében — nem tartva igényt a teljességre — kiragadunk a középiskolai fizika anyagból néhány olyan részt, amelyen világosan lehet igazolni az idealista világ­nézet érvényesülését a fizika területén. Itt nyilvánvaló ellentmondásokra is bukkanunk, ami termé­szetes, mert hiszen míg egyfelől, mint az Utasítások szelleme is mutatja, mindenáron a hittan segédtudományává akarták ten­ni a fizikát, másfelől vigyázni kellett, nehogy a fizika „materia­lista természete" túlságosan felszínre kerüljön. Ha még hozzá­vesszük azt, hogy a fizika tanárok nagy része, sőt a tankönyv­írók nagy része is, még a vallásos érzelműek is, vonakodott szaktárgyának a teológia szolgálatába állításától, a brutális biblikus propagandától, érthető, hogy éles ellentmondások tűn­nek elő. Ilyen pl. az, hogy az Utasítások szellemével ellentét­ben a tankönyvek nagy része, a fizika tanárok nagy többsége a „tárgyilagosság" köpenyébe burkolózott. Ez a tárgyilagosság, ha nem is segítette elő a fizika-oktatás helyes világnézeti vonal­ra való állítását, segített a tanároknak elhárítani azt a szellemi irányzatot, amely a fizikát a biblikus világkép igazolására akar­ta felhasználni. • A középiskolai, főleg természetesen a gimnáziumi fizika ta­nításban érvényesült a „tiszta tudomány", vagyis a tudomány önmagáért valóságának elve. Azt, hogy ez az elv olyan mérték­ben érvényesüljön, mint pl. egy kutatóintézetben, a gyermek fejlettségi foka nem tette lehetővé. Az ismeretek kiegészítése céljából, s az ifjú érdeklődési körének széles skáláját kielégíten­dő, megkívánták az egyes fejezetek végén a gyakorlati alkalma­zások felsorolását. Ez azonban nem mutatta meg a tudomány és a technika szoros egységét, nem világította meg kellőképpen azt, hogy a fizika milyen nagy mértékben szolgál alapjául a mű­szaki életnek, s főképen nem világlott ki belőle (mert ezt nem is akarták), hogy a tudomány értékét nem önmagában hordja, ha­nem abban, hogy milyen mértékben viszi előre az emberiség ha­ladását, milyen mértékben segíti a fejlődést, miként teszi mind 79

Next

/
Thumbnails
Contents