Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai
mint fentebbi példákból láttuk, kigyomlálja belőle a tudományt és megtöltse a helyét misztikummal. Ez volt tehát a helyzet a fizikaoktatás terén általánosságban a Horthy-korszakban, a magyar fasizmus negyedszázados uralma idején. A következő kérdés az, hogyan nyilatkozott meg ez konkréten a fizika tanításában a tanított fizika-anyag területén? II. Vizsgálódásunk e másooíik részében — nem tartva igényt a teljességre — kiragadunk a középiskolai fizika anyagból néhány olyan részt, amelyen világosan lehet igazolni az idealista világnézet érvényesülését a fizika területén. Itt nyilvánvaló ellentmondásokra is bukkanunk, ami természetes, mert hiszen míg egyfelől, mint az Utasítások szelleme is mutatja, mindenáron a hittan segédtudományává akarták tenni a fizikát, másfelől vigyázni kellett, nehogy a fizika „materialista természete" túlságosan felszínre kerüljön. Ha még hozzávesszük azt, hogy a fizika tanárok nagy része, sőt a tankönyvírók nagy része is, még a vallásos érzelműek is, vonakodott szaktárgyának a teológia szolgálatába állításától, a brutális biblikus propagandától, érthető, hogy éles ellentmondások tűnnek elő. Ilyen pl. az, hogy az Utasítások szellemével ellentétben a tankönyvek nagy része, a fizika tanárok nagy többsége a „tárgyilagosság" köpenyébe burkolózott. Ez a tárgyilagosság, ha nem is segítette elő a fizika-oktatás helyes világnézeti vonalra való állítását, segített a tanároknak elhárítani azt a szellemi irányzatot, amely a fizikát a biblikus világkép igazolására akarta felhasználni. • A középiskolai, főleg természetesen a gimnáziumi fizika tanításban érvényesült a „tiszta tudomány", vagyis a tudomány önmagáért valóságának elve. Azt, hogy ez az elv olyan mértékben érvényesüljön, mint pl. egy kutatóintézetben, a gyermek fejlettségi foka nem tette lehetővé. Az ismeretek kiegészítése céljából, s az ifjú érdeklődési körének széles skáláját kielégítendő, megkívánták az egyes fejezetek végén a gyakorlati alkalmazások felsorolását. Ez azonban nem mutatta meg a tudomány és a technika szoros egységét, nem világította meg kellőképpen azt, hogy a fizika milyen nagy mértékben szolgál alapjául a műszaki életnek, s főképen nem világlott ki belőle (mert ezt nem is akarták), hogy a tudomány értékét nem önmagában hordja, hanem abban, hogy milyen mértékben viszi előre az emberiség haladását, milyen mértékben segíti a fejlődést, miként teszi mind 79