Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai

zatából áll. Ezért a „végső" szócskának nincs is semmi konkrét jelentősége, a végső mindig ott kezdődött (s ma is ott kezdődik), ahol a szaktudomány akkori határai végződtek. Az Utasítás nem is próbálja ezt közelebbről konkretizálni, nyilvánvalóan rábízza az egyes tanárok megítélésére, vagy hithííségére e kérdés realizálását. S meg kell mondani, hogy ezen a téren — ha valaki nagyon akarta — nem ütközött( "túlságos nehézségekbe. Elvégre semmi nehézséget nem okoz annak kijelentése a tanulók előtt, hogy két egynemű elektromos töltés azért taszítja egymást, mert ezt isten így rendezte el. Vagy, hogy még végsőbb okokig menjünk, azt is el lehet mondani, hogy az anyagmozgás törvényeit a teremtő oltotta az anyagba. Mindez természetesen olyan értékű lés színvonalú, mint az az egykorú megállapítás, hogy a bolha azért ugrik a fehér színű anyagra, hogy könnyebben lehessen megfogni. De ha egyszer már — egy külső cél érdekében — feladtuk a tudományosság elvét, akkor egészen mindegy, Hogy milyen idegen értelmezést füzünk a természet jelenségeihez, az effajta természettudományos boszorkányégetés és a középkor boszorkányégetései között semmi elvi különbség nincsen. A fizika tanára ilyen módon „ránevelheti a fogékony lelkeket arra, hogy a természet titkaiban az Isten gondolatait keressék, ezért a kutató áhítatos tisztelettel és alázatos lélekkel figyeljen és ne akarja a maga kis elgondolásait belekényszeríteni a megfigyelendőkbe." 1

4 Nem egészen világos, hogy az Utasítás, amelyik középiskolai tanároknak szól, miért szögezi le a kutatók feladatait, hiszen a középiskolai tanár nem kutató-fizikus, de mindenesetre a tanár is okulhat belőle, hogy a tudós feladata az áhítatos tisztelettel és alázatos lélekkel való. figyelés, de az már kárhozatos dolog, ha a megfigyeltekkel kapcsolatban „elgondolásai" is vannak. Hiszen ismeretes, hogy milyen bonyodalmakat és bajokat 'okoztak Kopernikus, vagy Galilei „elgondolásai" a heliocentrikus rendszerről, hogy Darwinnak a fajok keletkezéséről szóló elgondolásait ne is említsem. Ha még a világraszóló kutató elmék számára is tilos és kárhoztatandó, ha elgondolásai vannak, mennyivel inkább megengedhetetlen egy „kis" fizika tanár számára, hogy például az anyag, vagy energia megmaradásával kapcsolatos tényekkel összefüggésben ilyen elgondolásai legyenek: ezek szerint tehát a semmiből nem lehetett valamit létrehozni még kezdetben sem. Mivel azonban a kivétel erősíti a szabályt, egy elgondolás mégis csak van, amit nemcsak bele lehet kényszeríteni a megfigyelendőkbe, hanem minden hithű fizika tanárnak kötelessége '72