Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai

a hittan, az idealizmus vonalán kell kerülni, hanem a fizika vonalán, még akkor is, ha az a józan ész rovására történik. Az erősebbnek, a szilárdan megalapozottnak kell engednie, „támogatnia" kell azt, amiről az ideológusok maguk is úgy látták, hogy támogatás, a tudomány tekintélyével való alátámasztás nélkül már nem igen tud megállni a lábán a XX. században, a középiskolás növendék színe előtt sem. Most tehát az a kérdés, hogy támogatás címén milyen áldozatot kell hoznia a tudománynak? „Meg kell követelni, hogy az élet értékeinek sorában a valláserkölcsi javak nagyobb értékelésben részesüljenek." 1

0 íme: ez az alapelv. A tudomány,, mint érték legfeljebb másodrendű. S ez a Horthy-korszakban érthető is. A tudomány a haladást szolgálja, az örök fejlődést és változást igazolja. Ez másodrendű kérdés amellett, hogy a fennálló rendszer változattanul megmaradjon, hogy a kizsákmányolás biztosítsa a nagybirtokosok, nagyiparotsoK. a klérus és a többi élősködő gondtalan, fényűző életét. Ez az elsőrendű kérdés, a „társadalom rendje", ezt pedíg a tudománnyal szemben az az ideológia szolgálja, amelyet a hittantanár tanít. így hát az értékelési sorrend nem meglepő. Hogy tanítja tehát valaki jót a fizikát? Erre már nemcsak az Utasítások, hanem az egyes tankönyvek is feleletet adnak: „Az ilyen irányú munka betetőzése a természet helyes értelmezésén (kiemelés tőlem D. A.) felépült vallásos világnézet építése és elmélyítése." 1

1 ^ Nyilvánvalóan ilyen irányú munkára gondol az Utasítás is,, amikor megállapítja, hogy „... nagyon értékes az a hatás, amelyet tanításunk (ti. fizika-tanításunk — szerző megj.) a vallásos érzés elmélyítésére gyakorolhat." Az állami vonal tehát maga is úgy látja, hogy a fizika tanításának a vallásos ideológia szolgálatát kell ellátnia .Ahol a lárgv természeténél fogva ezzel szembe kerül, ott habozás nélkül természet tényei iellenére is, emellettl kell a tanárnak állást foglalnia. Lehetőleg el kell hagyni mind'azt, ami a fizikai ismeretek fejődésében a társadalmi háttérre utalna, mert ez „nem fizika", ez megmutatná, leleplezné, hogy hogyan akart az uralkodó osztály a történelem századain át mindig minden haladást gátolni. Annak tudatosítása, hogy a haladó és visszahúzó erők közt vannak „szellemi harcok", nem tartozik a közép iskolára, ebből legfeljebb csak a materializmus ócsárlása és — mint később látni fogjuk — a fizikát elég sikeresen meghamisító elméletek rövid körvonalazása engedhető meg. A fizika tanításából a tanulónak végső eredményképpen nem azt a tapasztalaTő